Folia archeologica 28.

Fülep Ferenc: 175 éves a Magyar Nemzeti Múzeum

FOLIA ARCHAEOLOGICA XXVIII. 1977 BUDAPEST 175 ÉVES A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM FÜLEP Ferenc Magyarországon a múzeumiig/ alapjait a Magyar Nemzeti Múzeum létrehozása teremtette meg 1802-ben. A Nemzeti Múzeum korai hajtása annak a felvilágosodás hatására kibontakozott mozgalomnak, amely a magyar nyelvért, a magfar nemzeti kultúra megbecsüléséért, a magyar történeti hagyományok megőrzéséért folyt a reformkorban hazánkban. Alapítása gróf Széchényi Ferencnek, a haladó szellemű főúrnak a nevéhez fôzpdik, aki tervszerűen összegyűjtötte nemzeti múltunk írásos és tárgyi emlékeit és 1802-ben gyűjteményét a magyar népnek adományozta. Ezzel megvetette a Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum és később ebből kiszakadt nagy országos gyűjtemények, a Szépművészeti, Néprajzi, Iparművészeti és Természettudományi Múzeum alapjait. Hosszas hányódás után a gyűjtemények az 1837—1846 között épült neoklasszicista épületben találtak otthonra. Az épület Pollack Mihály pesti építész alkotása, az ország egyik elsőrendű műemléke. A Nemzeti Múzeum sorsa szorosan összekapcsolódott a múlt századtól kezdve a magyar történelem eseményeivel. Az 1846-ban megnyílt múzeum 1848-49-ben a haladás élvonalában járt, a szabadságharc leverése után elnyomás és hanyatlás volt a sorsa. Ezekben a nehéz időkben is a nemzeti megmozdulás óvta és támogatta a Nemzeti Múzeumot. így országos akció hozta létre a múzeumkertet, a megyék népesítették be facsemetékkel, és a múzeumkert javára Liszt Ferenc is hangversenyt adott a múzeum dísztermében. A század második felében európai rangú tudósok állottak az élén (Pulszky Ferenc, Hampel József, Rómer Flóris), és munkásságuk nyomán nemcsak a Nemzeti Múzeum lendült fel, hanem szervező munkájuk életre hívta a vidéki múzeumegyesületeket s ezáltal fontosabb vidéki múzeumainkat is. Munkásságuk nemzetközi elismerését jelentette az 1876-ban lindapesten megrendezett VIII. Nemzetközi Anthropológiai és Ősrégészeti Kongresszus, amely ráirányította a figyelmet Magyarország régészeti gazdagságára, egyben megalapozta a magyar régészettudomány nemzetköz} hírnevét. 1902-ben a milleniumi nemzeti fellángolás árnyékában ünnepelte a múzeum alapításának 100. évfordulóját. Az első világháború erős hanyatlást okozott a múzeum életében, amelyet rövid, de tevékeny fellendülés követett a Fanácsköztársaság idején. A Fanácsköztársaság 133 napos uralma olyan nagy célokat tűzött maga elé, mint az egész magyar múzeumügy korszerű átszervezését, a múzeumoknak a népművelés szolgálatába való állítását. Ebben a munkában a Nemzeti Múzeum dolgozói igen fontos részt vállaltak. A 25 éves Horthy-rendszer kultúrpolitikája a múzeumi élet hanyatlását és korszerűtlen szervezeti változásokat hozott magával. A múzeumok, anyagi ellátása mélypontjára jutott. Az intézményt sanyarú helyzete ráutalta, hogy magánosok és közületek (bankok, gyárak) anyagi támogatását kérje tudományos munkájához, kiadványai megjelentetéséhez•