Folia archeologica 27.

Parádi Nándor: A Nyáregyháza-pusztapótharaszti sarlólelet

174 PAR

A DI NÁNDOR Bemutatott sarlóinknál mindjárt szembetűnik, hogy egymással nem azonosak és két különböző formájúra választhatjuk szét: háromnál nyéltüskéjéhez hosszabb nyaka derékszögben csatlakozik ( 1. ábra 2-4), pengéjének a hegye felé eső része erősebben ívelt. A negyedik sarló nyéltüskéjéhez hosszúkás nyaka tompaszögben csatlakozik ( 1. ábra 1 ), pengéjének a hegye felé eső részén is enyhébb ívelése volt. Mindegyik pengéje aránylag keskeny és nem vastag, a megfigyelhető kisebb nyomokból következtetve élük fogazott és hosszúkás, keskeny nyéltüskéjük volt. Mindegyik az ívsarlók közé tartozik. A néprajzi kutatás fogazott és sima élű, s a középkoriakra is érvényes felosztását

7 figyelembe véve, a fogazott élűekhez sorolhatjuk. Az eddig elmondottak alapján sarlóleletünk korának meghatározása éppoly nehéznek és bizonytalannak látszik, mint általában a vaseszköz leleteké. Most azt nézzük meg, hogy ezekben előfordulnak-e sarlók, s akad-e köztük olyan, amelyik a pusztapótharasztiakhoz hasonló. A Debrecen-hajdúsámsoni országút melletti homokbányában négy sarlóval együtt két baltát, két lándzsahegyet és egy rövid kaszát találtak.

8 A négy sarlónál nyéltüskéjükhöz nyakuk tompaszögben csatlakozik, háromnál a nyéltüske és a nyak találkozásánál kissé kiugró, kerekedő nyúlványa van, keskeny pengéjük ívelt. Mindegyik pengén fogazás látszik. Formájuk a pusztapótharaszti /. ábra 1-е s sarlónkhoz igen erősen hasonlít, de a 2. ábra 1-е s a pusztapótharaszti 1. ábra 4-eshez is igen közelálló. A leletet Kiss A. a későközépkorra,

(

J Ikvai N. a XIV— XV. századra határozta meg,

1

0 Müller R. szerint szélesebb időhatárral az Árpádkorra is keltezhető.

1

1 A mohácsi vaseszköz leletben egy ép és két sarlótöredék mellett két ekevas, rövid kasza, szénahúzó, egy ép és egy töredékes balta (szalu), valamint nyárs, vödörfül, vasszeg volt.

1

2 A sarló erősen ívelt pengéjével és előrehajlásával az általunk ismertetettekkel nem egyezik. Korát egészen ellentétes, egymástól távoli időre határozták meg.

1

3 A Cegléd-madarászhalmi Árpád-kori temető és a templom helyének feltárásakor a cinterem falának belső oldalán, részben a falalapozás közelében kisebbnagyobb csomóban vaseszközök és egyéb vastárgyak töredékei kerültek elő.

14 Itt valószínűleg kisebb területen elrejtett több vaseszköz leletről van szó. Az aránylag sok vastárgy közül a két ép és a töredékes sarló érdekes számunkra, amelyek nem egy helyen és csomóban kerültek felszínre, tehát nem egy lelethez tartoztak. A két épnek a nyéltüskéhez majdnem derékszögben csatlakozó, téglalap metszetű nyaka, a pengéjüknek először enyhébb, a hegyük felé erősebb ívelésük van. A töredék nyaka tompaszögben csatlakozik a nyéltüskéhez, pengéje 7 Takács L., Ethn. 78(1967) 2. s Kiss A., DMÉ 1960-61. 29-36., 1-3. ábra. ,

J Uo. 34. 1

0 Ikvai N., DMÉ 1960-61. 146. 1

1 Müller R., i. m. 89. 1

2 Kiss A., JPMÉ 1963. 159-166., 1-4. ábra. 1

3 Uo. 164. a későközépkorra (készítése a XV. sz. második felénél nem hamarabb, elrejtése a XVI. sz. első felénél nem később történhetett), Müller R., i. m. 87. a VIII-IX. sz.-ra határozta meg. 1

4 Topái ]., i. m. 85-94., 2-3. t., V. t. A vaseszközök előkerülési helyének vázlatos alaprajza: Müller R., i. m. 1. ábra.