Folia archeologica 27.

SZ. Garam Éva: Adatok a középavar kor és az avar fejedelmi sírok régészeti és történeti kérdéseihez

134 Sz. GARAM ÉVA A tótipusztai csoporttal sok hasonlóságot mutat a Kiskőrös-vágóhídi temető.

1

4 László Gyula ezt a temetőt a bócsai fejedelemhez tartozó fejedelmi családi temetőnek tartja és használatát 650 és 680 közé keltezi.

1

5 A Kiskőrös-vágóhídi temetőben egyetlen olyan tárgyat sem találunk, amely a korai avar emlékanyaghoz lenne köthető. Leletanyagára a középavar korban használatos szablya, varkocsszorító, korong alakú és kőbetétes veretek, kerek, gyöngycsüngős fülbevalók jellemzőek. Nem egy tárgynak, mint pl. a kardkoptatónak, a csengettyű alakú és az áttört négyszögletes aranycsüngőknek, korong fejű gyűrűknek, egybekötött csatoknak, ezüst- és agyagedényeknek szinte teljesen megegyező párhuzamait a jól keltezhető tótipusztai és igari leletekben találjuk meg. Ezt a sort még kiegészíti a Kiskőrös-vágóhídi temető XII (10) sírjában talált 1,2 cm átmérőjű kerek aranylemezke, amely ugyanolyan sirobolus, mint a dunapentelei, iváncsai, BudapestTihany téri, bólyi, kiskörei darabok. A középavar kor gazdag, aranyveretes és fegyvermellékletes sírjai az utóbbi időben is gyarapodtak. Solymáron (Budapesttől ÉNy-ra)

i

n gazdag lovassírok, Zelovcén (Zsély, Csehszlovákia)

1

7 és Kiskörén pedig közép- és későavar kori temető középavar részében aranylemez veretes, szablyás sírok kerültek napvilágra. Az új temetők mellett nem felejtkezhetünk el a régebbiekről sem: Csengőd, Szeged-Átokháza, Kecskemét-Ballószög, Budapest-Tihany tér, Győr stb. gazdag lovas, íjas, szablyás sírjairól. A fenti fejedelmi, fejedelmi családi vagy fejedelem kíséretéhez tartozó, valamint gazdag köznépi sírok egy korból, a középavar korból (670 után) származnak, a leletanyag részletes vizsgálata azonban azt mutatja, hogy a tárgyak egykori birtokosai nem köthetők egy etnikumhoz. A középavar kor központi szállásterülete a Duna jobb partján volt (Tótipuszta és köre), a Kuber népéhez csatlakozottak, vagy azzal közel egyidőben érkezettek azonban önálló szállásterülettel és központtal rendelkeztek. A „csatlakozott" fejedelmek katonai kíséretének temetői lehetnek a középavar kor gazdag, íjas, szablyás temetői. Már a kiskörei temető feldolgozásakor vizsgáltam, hogy a középavar kori gazdag fegyvermellékletes temetők férfisírjainak hány százalékában található fegyver.

1

8 A vizsgált temetők között magas arányszámmal vezet a kiskörei, zsélyi és Kiskőrös-vágóhídi temető, amiből arra következtetek, hogy a középavar kor további fejedelmi központjai e temetők környékén keresendők. 2. Fejedelmi sírok problémája László Gyula szerint a 630-as évektől kb. 670-ig hazánk területe és a délorosz terület egy birodalom részei voltak, ahol kettős, keleti és nyugati avar kaganátus volt. A keleti kaganátus kagánját Perescsepinon, a nyugatit Tépén temették volna el. Ez utóbbi alá lehetett rendelve a Bócsán eltemetett fejedelem.

1

8 Ezt a 1

1 Bóna I., Acta Arch.Hung. 23(1971) 309. 1

5 László Gy., Études archéologiques sur l'histoire de la société des Avars. AH 34. (Bp. 1955) 282. 1

0 Török Gyula új ásatásának közöletlen anyaga a MNM Népvándorlás kori Gyűjteményében. 1

7 Cilinska, Z., Frühmittelalterliches Gräberfeld in Zelovce. Arch. Slov. Cat. 5. (Bratislava 1973) 1

8 Garam É., Awarenzeitliches Gräberfeld von Kisköre. FontesAH (sajtó alatt) III. fejezet. 1

9 László Gy., Études .. . 282.