Folia archeologica 26.
Parádi Nándor: Pénzekkel keltezett XIII. századi ékszerek. A nyáregyháza - pusztapótharaszti kincslelet
150 PARÁDI NÁNDOR fejhez csatlakozik. A fejet legtöbbször liliomos, liliomszerű, vonalas, geometrikus, ember- vagy állatalakos vésett minták, ábrázolások díszítik. A vésett minta gyakran a karika fejhez csatlakozó szélesedő részén is megtalálható, mely vonalas, geometrikus, esetleg levélre emlékeztető mintából áll. A másik csoport gyűrűinél karikájuk legtöbbször vékony huzalból készült és a gyűrűfejet képező különböző alakú (négyzet-, téglalap-, kör-, ovális-, gúlavagy kúp alakú) foglalatában ennek megfelelő alapú, de különböző felületű, domborodású kő helyezkedik vagy helyezkedett el. Â gyűrűfejek méretre is egészen különbözők; egészen kicsi is akad köztük. Mindegyik gyűrűfej egy foglalatból áll és egy kő helyezkedik el benne. A tárgyaltak közül hasonló, vésett fejű gyűrűk sírmellékletként középkori templomkörüli temetők sírjaiból ismertek. 3 5 Anyaguk szerint a vésett fejű gyűrűk nagyrészt ezüstből, néhány elektronból, 3 0 a köves fejű gyűrűkből viszont több készült elektronból, de egy-két aranyozott bronz is akad köztük. Kincsleleteinkben harmadikként csatok fordulnak elő. Ezeket csaknem mindegyik leletünkben megtaláljuk. Az Akasztó-pusztaszentimreiben három, többnél kettő, néhánynál pedig egy darab volt. Rombusz és kör alakú csatok ezek: Mindkettő, de különösen a rombusz alakú, szíjcsatnak, és a vele járó erősebb feszítésre, igénybevételre nem a legalkalmasabb. Legutóbb Kovács É. foglalkozott ezekkel a csatokkal. 3" Rendeltetésüket, a külföldi irodalom megállapításával egybehangzóan, többnyire a ruha felső nyílásának, nyakkivágásának összeerősítésében állapította meg s egye'őre a karika-kapocs elnevezést találta megfelelőnek. 38 Mivel felépítésük és szerkezetük (csatkeret és csat-tüske) a szíjcsatokéval egyezik, de felhasználásában mégis eltér, megkülönböztetésül a csat, vagy méginkább a ruhacsat elnevezést tartjuk helyesebbnek. Mind a sarkainál kiálló nyúlványban végződő, mind a kör alakú csatok felhasználása nagyjából ugyanaz lehetett. 3 9 Egy darab kivételével mindegyik ezüstből készült. Bizonyos eltérést és különbséget csupán a Nyáregyháza-pusztapótharaszti szív alakú csatnál figyelhetünk meg, amely elektronból, vékony kivágott lemezből készült. Mindkét oldalán egymással szemben két-két kis lyuk van. Valószínűleg a ruhára felvarrással csak díszként szolgált. A többi csattal szemben erre utal vékony lemezből való kialakítása is. Hasonló formájú, szív alakú, de a Nyáregyháza-pusztapótharasztinál sokkal rango3 5 Sxflbó K., Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. BHH 3. (Bp. 1938) 41., 151. ábra 52—53., 277—290. ábra. Ezek a szerző szerint XIV. századiak. A gyűrűfejek nagyobbak, rajzuk is részletezőbb. 3 6 Az Akasztó-pusztaszentimrei leletből származó két kisebb, liliomos fejű gyűrű elektronból készült. Különbség csupán a liliom két ágának kialakításában és a karika fejhez csatlakozásában van. Nagy hasonlóságuk alapján valószínűleg egyazon ötvös készíthette. 3 7 Kovács É., ArsH 1(1973) 80—84. 3 8 Uo. 80. 3 9 A bajóti és karcagi lelet köralakú ruhacsatjához hasonlónak említhetjük a Kiskunhalasbalotapusztai lelet csatját, amelyet a velük előkerült bizánci aranypénz alapján a XII. századra kelteztek. Arch. Ért. 13(1893) 368—370., rajza a 369. oldalon a 9. szám alatt. — A tárgyalt köralakúakkal egyező csattal a ruha nyaKKivagasanak osszeerositéséí látjuk a La Dauradból származó királynő szobron (Toulouse, Musée des Augustins). Vi olkt-h-Duc, M., Dictionnaire raisonné du mobilier français. IV. (Paris 1873) 71., 1. ábra.; Kovács É., i. m. 10. ábra.
