Folia archeologica 26.
Parádi Nándor: Pénzekkel keltezett XIII. századi ékszerek. A nyáregyháza - pusztapótharaszti kincslelet
146 PARÁDI NÁNDOR dénárja volt. 2 9 A tárgyak a Nemzeti Múzeum középkori gyűjteményében nincsenek, valószínűleg elvesztek. Csupán a „hajkarika töredéke ezüstből, három filigrános gömbbel" leírás alapján gondolhatunk arra, hogy egyik ismeretlen lelőhelyű fülbevaló töredékünkkel esetleg egyeztetni tudjuk. Geszti (Somogy megye). Kozár György mernyei lakos szántás közben sértetlen cserépbögrét talált, amelyben aranygyűrű, ezüstgyűrű, ezüstcsat, ezüst karperec és 322 db ezüstpénz volt. A legkésőbbi pénz III. András (1290—1301) dénárja. 3 0 Karperec ( 16. ábra 4). Ezüstből készült. Kerek metszetű huzalból kör alakúra hajlított, nyitott végű. Öt helyen forrasztásnyomok látszanak rajta. Jó megtartású. Átm. 4,7 cm, vastagsága 2 mm. Leltári száma 31/1933.4. (MNM) Gyűrű (16. ábra 2). Elektronból készült. Kissé lapos karikájához kerek fej csatlakozik, melynek szélét bevésett vonal keretezi, rajta Isten báránya ábrázolás van. Ép, jó megtartású. Átm. 2,1 cm, fej átm. 1,2 cm. Leltári száma 31/1933.1. (MNM) Gyűrű ( 16. ábra 3). Ezüstből készült. Kissé lapos karikájához kerek fej csatlakozik, melynek szélét vékony vésett vonal keretezi, rajta Isten báránya ábrázolás látszik. A fejhez csatlakozásánál kiszélesedő karikáját függőleges vésett vonalkák díszítik, alatta pedig lapos kidudorodása van. Karikája eltörött és alul újra forrasztották. Jó megtartású. Átm. 2,3 cm, fej átm. 1,5 cm. Leltári száma 31/1933.2. (MNM) Csat (16. ábra 1). Ezüstből készült. Ezüstpálcából erősen homorú íveléssel hatágúra hajlított csatkeret, amelynél mindegyik ágának végét ellapították. Csattüskéjét két-két vésett vonal között egy átlós vonal díszíti. A csatkeret egyik ága törött. Jó megtartású. Hosszúsága 2,7 cm, szélessége 2,8 cm, csatkeret vastagsága 3 mm. Leltári száma 31/1933.3. (MNM) Hs^tergom-Kőláb (Komárom megye). A Nemzeti Múzeum 1898-ban egy aranyozott bronz haj karikát, kis ezüstkarikát és egy ezüstgyűrűt vásárolt, amelyek bécsi fillérekkel kerültek elő. 3 1 Hajkarika (17. ábra 1). Aranyozott bronzhuzalból készült. Kerek metszetű, kör alakúra hajlított karika, amelynek ellapított vége S alakúra csavart és öt, kissé bevésett vonal díszíti. Aranyozása erősen kopott. Jó megtartású. Átm. 2,6—3,3 cm, karika vastagsága 2 mm, S-végének szélessége 5 mm. Leltári száma 126/1898. 2. (MNM) Karika (17. ábra 2). Kerek metszetű vékonyabb ezüsthuzalból készült. Nagyjából kör alakú nyitott végű karika. Az egyik vége kissé ellapított. Jó megtartású. Átm. 1,4 cm, karika vastagsága 1,5 mm. Leltári száma 126/1898.3. (MNM) Gyűrű töredéke (17. ábra 3). Ezüstből készült. Lapos karikájához kerek fej csatlakozik. Fejét vésett egyenlő szárú kereszt, a szárai között egy-egy csillag, félhold és kör díszíti. A kereszt körül bevésett kör és a szélén kis betűk látszanak. 2 9 MNM Előjegyzési napló 26/1918.; MNM Éremtári leltárkönyv 17 B/1919.; NK 17(1918) 109.; HarsányiP., NK 21—22(1922—23) 12. 3 0 MNM—Történeti Múzeum, aktaszám: 162/1933.; H(uszár) L., NK 38—39(1939—40) 67. — Valószínűleg ebből a leletből származik az a 233 db Árpád-kori pénz is (koruk is ugyanaz, mint az előbbieké), amelyeket Mérey Andor közalapítványi mérnök 1934-ben adott át feldolgozásra a MNM Éremtárának. MNM Éremtár, aktaszám: 37/1934.; H(uszár) L., NK 40(1941) 90. 3 1 Arch. Ért. 19(1899) 75. A lelőhely, mind az id. helyen (Kölain), mind a leltárkönyvben (Kőlám) tévesen, elírással fordul elő.
