Folia archeologica 26.

Parádi Nándor: Pénzekkel keltezett XIII. századi ékszerek. A nyáregyháza - pusztapótharaszti kincslelet

144 PARÁDI NÁNDOR ( 15. ábra 10). Hosszúsága 4,6 cm, szélessége 2,1 cm. Jó megtartásúak. Leltári számuk 103/1896.21—29. (MNM) A leltárkönyv 103/1896. 21—29. leltári számok alatt kilenc karperec töredéket sorol fel, amelyek közül „egyiknek vége lapított és levélbordákat utánzó vésett vonaldísszel ékített, három darabon rovátkolt ráforrasztott pántdíszek s ezek közül kettőn ráforrasztott lándzsás levelek vésett vonal bordákkal látszanak." A kilenc töredék közül az egyik ráforrasztott vésett levélmintás töredék hiányzik. Ezüstlemez töredéke ( 15. ábra 11). Nagyjából téglalap alakú, két sarka kerek, a másik végén szögletes. Hosszúsága 1,6 cm, szélessége 1,1 cm. Leltári száma 103/1896.13—15. (MNM) Ezüstlemez töredéke ( 15. ábra 12). Trapéz alakú, három oldalán vágás nyomaival. Hosszúsága 2 cm, szélessége 1,2—1,3 cm. Leltári száma 103/1896.13—15. (MNM) Préselt ezüstlemez töredéke (15. ábra 14). Szabálytalan alakú, a szélén félkör alakú lyuk részlete, körülötte két domborodó borda látszik. Jó megtartású. Hosszúsága 1,9 cm, szélessége 1,2 cm. Leltári száma 103/1896.13—15. (MNM) Összelapított, torzult alakú ezüstlemez (15. ábra 16—17), az egyik szélén ráforrasztott szélesebb ezüstszalaggal, a szembenlevő széle közelében régebbi hajlítás nyoma látszik. Két összetartozó töredékből áll. Jó megtartású. Nagyobb töredék hosszúsága 6,3 cm, szélessége 6,2 cm, kisebb töredék hosszúsága 4,2 cm, szélessége 6,2 cm. Leltári száma 103/1896.11—12. (MNM) A leltárkönyv 103/1896.16—20. leltári szám alatt három haj karikához tartozó öt töredéket sorol fel, amelyek közül három töredéknek S-vége van. Az öt töredékből négy megvan, de erősen töredékes állapotuk miatt bemutatásukat nem tartjuk indokoltnak. A leltárkönyv 103/1896.1—10. leltári szám alatt 10 darab ezüströgöt sorol fel. Ebből öt egészen kicsi darabka megvan, bemutatásukat nem tartjuk szükségesnek. A kincslelet leltári leírása végén a leltárkönyvben piros ceruzával — utólagos és a leltározásnál jóval későbbi — alábbi szövegű bejegyzést olvashatjuk: „A táblára erősített darabok között még egy kettős lemezű 3 helyen átfúrt ezüstdísz (lekerekített hossznégyszög alakú) és egy háromszög alakú ezüstlemezke volt." Az ezüstdísz ( 15. ábra 15) préseléssel domborított oldalát gerezdek tagolják. Hosszúsága 2,4 cm, szélessége 8 mm, vastagsága 3 mm. Az ezüstlemezke (15. ábra 13) felülete kissé rücskös. Hosszúsága 1,3 cm, szélessége 9 mm. \^askohs^iklás (Bihar megye, Steiu, Románia). 1917-ben a rézbányai Berger és Vida cég Vaskohsziklás-Rézbánya közötti iparvasútjának építésekor özv. Kas Györgyné földjén cserépedényben kincsleletet találtak, amelyet a vaskohi járás főszolgabírója a Nemzeti Múzeumba juttatott el. A leletben a következő tárgyak voltak: Hajkarika töredéke ezüstből, három filigrános gömbbel, csavart karperec (?) töredéke ezüstből, stilizált liliomszerű töredékek, egy ezüst csüngő stb., összesen az apró darabokkal együtt 10 db Árpád-kori ékszer törmelék. Továbbá 28 db beolvasztott ezüströg és 763 db Árpád-kori ezüstpénz, amelyek közül 513 db magyar, 64 db szlavóniai, 1 db aquileiai, 126 db friesachi, 3 db bécsi, 56 db egyéb külföldi dénár, fillér és garas. A leletben a legkésőbbi IV. László (1272—1290)