Folia archeologica 26.
Mesterházy Károly: Honfoglalás kori kerámiánk keleti kapcsolatai
HONFOGLALÁS KORI KERÁMIA 113 nak területéről, sem azok környezetéből nem ismerjük párhuzamaikat. A legközelebbi hasonló darabok Horezm területéről valók, ahol a VIII. század elejéig több századon át nyomon követhetők. Figyelemre méltó a horezmi kerámia feldolgozóinak az a tapasztalata is, hogy ez a kerámiatípus ott is ritka, akárcsak Magyarországon. Ez a megfigyelés feljogosít bennünket annak feltételezésére, hogy a szaltovói kultúra területén is elő kell kerülniök, hiszen a magyarság magával hozta ezeket az edényeket. Ha feltételezésünk bizonyítást nyer, és erre minden reményünk megvan, akkor egy olyan kultúrelem vándorútja rajzolódik ki előttünk, melynek jelentősége nagyobb, mint honfoglalás kori fémművességünk néhány kiemelkedő tárgytípusáé, pl. a tarsolylemezeké. Mindenekelőtt arra kell hivatkoznunk, hogy rendkívül ritka és jellegzetes edénytípusról van szó, amely önmagában is felveti annak lehetőségét, hogy etnikumhoz kössük. Ezt sugallja magyarországi elterjedésük is. Kiss Attila ezen az alapon és kísérő leleteinket is figyelembe véve kapcsolta őket a kabarokhoz. 5 2 Milyen történeti valószínűsége van annak, hogy bizonyító régészeti összekötő kapocs nélkül is Horezmben keressük a magyarországi darabok előfutárait ? Erre a horezmi és magyar történeti adatok egyaránt lehetőséget adnak. Egy nagyon jellegzetes kerámiafajtának egy bizonyos területről egy adott időben való eltűnése legkézenfekvőbben azzal magyarázható, hogy készítői és használói más területre költöztek. Horezm történetében a VII. század végétől adva voltak ennek feltételei. Az arab hódítás már a VII. század végén elérte Horezmet. 712-ben belső hatalmi harcok lángoltak fel a sah és a hatalmat ténylegesen gyakorló testvére között, melyet végülis Kutejba ibn Muszlim, a sah kérésére beavatkozó arab vezér dönt el — a saját javára. Az arabok elfoglalják Horezmet, és elpusztítják kultúráját. 5 3 Akár a belső viszály, akár a külső hódítás számlájára írjuk, bizonyos népcsoportok kiválását bármelyik esemény kiválthatta. Sajnos, a Kazár Kaganátus és Horezm VIII. századi kapcsolataira közvetlen adataink nincsenek. 5 4 A kazárokra vonatkozó VIII. századi viszonylag nagyszámú híradásban nem találunk semmiféle kazár-horezmi politikai kapcsolatra utaló adatot. Artamonov nem fogadja el Tolsztov közvetett adatait és erősen hipotetikus elképzelését éleseszű, de eredménytelen kísérletnek nevezi. Számunkra azonban nem meggyőzőek Artamonov érvei sem, mivel mind a magyar, mind a kabar kérdésben elfogult véleménye erősen vitatható. Ha Tolsztov egyes kazár és horezmi adatokat hibásan is kapcsolt össze, és elmélete teljes egészében bizonyíthatatlan, részleteiben számos helyes felismerést tartalmaz, és a magyar forrásokat objektíven használja fel. így Artamonov elutasító bírálata ellenére is elfogadhatjuk Tolsztov következő szempontjait: 1. A horezmi belháború egyes horezmi népcsoportokat menekülésre késztetett. E csoportok Kazáriába menekültek. (Tolsztov itt csupán a judaista tudós- és vezető rétegre gondol.) Kiemeli, hogy a horezmi menekültek a kazár seregben vezető szerephez jutottak. 5 5 Ezzel kapcsolatban figyelembe kell vennünk, hogy bár régészetileg nem bizonyíthatjuk a horezmiek elköltözését, helyesebben elmenekülését, ezt mégsem vonhatjuk kétségbe. Jellemző, hogy a menekülők hatalmi 5 2 Kiss A., i. h. 5 3 Tolsztov, A. P., Az ősi Chorezm (Po szledam drevnchorezmszkoj civilizacii). (Bp. 1948) 9., 226—235. 5 4 Artamonov, M. I., Iszt. Hazar. 284—285. 5 5 Tolsztov, A. P., i. m. 229, 242, 246. 8 Folia Archaeologica 1975
