Folia archeologica 26.
Mesterházy Károly: Honfoglalás kori kerámiánk keleti kapcsolatai
HONFOGLALÁS KORI KERÁMIA 111 10. ábra párhuzamainak felkutatásánál jelentkezett, akkor egyáltalán nem meglepő, hogy a kérdésfeltevés szintjén álló kerámiakutatás alig mutathat fel számottevő eredményeket. A továbblépés lehetőségét az adta meg számunkra, hogy kiterjesztettük a párhuzamok felkutatására számbajöhető területek határait. A magyarországi edények zömmel Felső-Tisza-vidéki elterjedése ugyanis azt sugallta, hogy a kérdéses kerámiatípusnak a kabarsággal kell valamilyen kapcsolatban állnia. Ezért a Kazár Kaganátus egész területét bevontuk vizsgálódási körünkbe. A kiadott és számunkra hozzáférhető közlemények tanulmányozása végül is eredményre vezetett. A legközelebbi és legjobb párhuzamokat Horezm területén sikerült megtalálni. Toprak Kalában és Kunya Uaz felső rétegében, 4 0 a késői kusán időben tűnik fel egy ritka edényforma. Az edények teste zömök, gömbölyded, széles talpú, vállukon két, felfüggesztésre szolgáló fül van. Az alacsony „kézelő" formájú nyakat két vízszintes borda tagolja. A felső borda, amely egyben a szájnyílás pereme is, lekerekített. Az edények külső felületét agyagmázzal vonták be, melyen gyakori a besimított szabálytalan csíkozás. Anyaguk jól iszapolt agyag. Az edények technikai vizsgálata azt mutatta, hogy a tagolt nyakat, melyet formázó fával alakítottak ki, külön készítették. Az összedolgozás nyoma néha jól látszik az edények vállán. Esetenként megfigyelhető volt az is, hogy a fenékrészt is külön készítették. Míg a korai kusán kori kerámia díszesebb edényeit lábbal hajtott korongon készítették, a későbbi korban egyre gyakoribbá válik a gyengébb minőségű, kézzel formált változat. Ezeken festés látható. Vorobjeva szerint Toprak Kalában és Kunya Uazban a III. század végére, IV. század elejére keltezhetők, melyet az ásatásokon előkerült pénzek bizonyítanak. Az edények mérete 25x25 vagy 30x30 cm-es. Az egyetlen egyedien megadott méretű edény (3. ábra 3) magassága 27 cm, átmérője 21 cm. Vorobjeva feltételezi, hogy ezek a ritka típusok, melyek a horezmi terület központjában kerülnek elő, ahol kiváló minőségű kerámia készült, valószínűleg fémedények utánzatai. 4 6 Vorobeva, M. G., Keramika Horezma anticsnogo perioda. Keramika Horezma. (Moszkva 1959) 161., 36. ábra 6., 163,184,186,194,218—219.
