Folia archeologica 26.

Mesterházy Károly: Honfoglalás kori kerámiánk keleti kapcsolatai

HONFOGLALÁS KORI KERÁMIA 109 8. ábra Edényeink párhuzamait keresve a nyomok a szaltovoi kultúra területére vezetnek. A cserépüstök szaltovoi párhuzamaira már korábban rámutatott Fehér Géza, Szőke Béla

3

9 és Méri István. Az újabb dél-oroszországi ásatások eredményeit Fodor István és Szabó János fogja a közeljövőben értékesíteni'

11

1 ezért e cserépüstök részletes vizsgálata alól felmentve érezzük magunkat. Számunkra az a fontos, hogy egy tárgytípus, nevezetesen a cserépüstök, biztosan a szaltovoi körhöz vezetnek. Mivel pedig az összes többi edénytípusunk a bordázott oldalú üsttöredéken keresztül szoros kapcsolatban van egymással, először a szaltovoi kultúrán belüli párhuzamaikat kell megkeresnünk. A kétfülű edények sokféle típusát ismerjük a Szovjetunió területéről. Ezek közül eddig a Pletneva által közölt és a bodrogszerdahelyi fazékkal rokon dmitrovszkojei kétfülű fazék

4

1 a legismertebb és legközelebbi párhuzam. A kétfülú edények korongon és szabadkézzel készült párhuzamai a szaltovoi kultúrán kívül is nagy számban ismertek.

4

2 Ezeknek azonban semmi közük a magyarországi daraS

Zőke В., Arch. Ért. 82(1955) 90. 4

0 Fodor L, FA 24(1973) 160.; Szabó J. dolgozatáról szíves szóbeli közléséből van tudomásom. 4

1 Pletneva, A., i. m. 122—123. 4

2 A kétfülű edények egyik jellegzetes típusát az ún. kieví típusú amforák alkotják, melyeket néha kievi típusú korsóknak is neveznek. A X. sz.-tól a XII—XIII. sz. fordulójáig gyakran előfordulnak. Goncsarov, V. K., Rajkoveckoje gorodiscse. (Kiev 1950) 119., XXV. t. 2., 14.; Karger, M. К., Drevnij Kiev. I. (Moszkva—

Leningrad 1958) 419.; Ua., Archeologicseszkie isz-