Folia archeologica 26.

Mesterházy Károly: Honfoglalás kori kerámiánk keleti kapcsolatai

HONFOGLALÁS KORI KERÁMIA 105 4. ábra Ebbe a csoportba sorolhatunk három további edényt, bár ezek kissé eltérnek az eddigiektől. Elsőként a debreceni Déri Múzeum ismeretlen lelőhelyről (Nagyhegyes-Józsa tanya?)

2

8származó példányát említjük (5. ábra), mert formáját tekintve ez áll legközelebb az alaptípushoz. Zömök, gömbölyded alakú, talpa széles. Nyakán az eddigieknél szélesebb, szalagszerű, vízszintes borda látható. Az edény, nyaka szája felé szűkülő. Kézi korongon készült, jól iszapolt agyagból, színe világosbarna. Vállán egymás alatt két sekélyen bekarcolt hullámvonal, ez alatt hat sorban, szabálytalan közökkel körbefutó sekély spirálvonal díszíti. Fenekén durva szövésű textília lenyomata látszik. Szabályos alakja fejlett korongtechnikára utal. M: 186, szá: 100, legnagyobb átm.: 173, fá.: 106 mm. Előkerülési körülményei ismeretlenek. — A nyak és a perem bordás tagolását tekintve hasonló a tiszaburai sír megnyúlt, fazék formájú edénye (3. ábra 6), melynek kísérő leletei nyílcsúcsok, csiholó, bizánci csat.

2

9 Debrecen, Déri Múzeum. Ltsz.: 57.20.1. A leltárkönyvi bejegyzés szerint a „Szunyogh testvérek ajándéka". Lelőhely és más közelebbi adatok hiányoznak. Kralováns%ky A., Nagyhegyes-Józsa tanyáról említ egy X. századi edényt, amely 1957-ben került be a Déri Múzeumba: DMÉ 1962- 64. 40. A két adatot feltételesen összekapcsoltuk. " Horváth T., Arch. Ért. 47(1934) 141—148.