Folia archeologica 25.

S. Lovag Zsuzsa – T. Németh Annamária: A tolnai XVI. századi kincslelet

232 S. LOVAG ZSUZSA —

T. NÉMETII ANNAMÁRIA századon belül — meglehetősen bizonytalan, egy esztergomi csatot mesterjegye alapján 1530 körüli időre kelteznek,

2

3 míg az egyik, a Nemzeti Múzeumban őrzött példányon Blasius Lutz (1574—1609) mesterjegye látható. A pluviale csatok és az övkapcsok állatfiguráit összehasonlítva, stíluskritikai alapon megint csak a tolnaiakat kell valamivel korábbinak tartanunk. A tolnai övkapcsok tehát szervesen illeszkednek a magyarországi ötvösanyagba, s abban elfoglalt helyük szerint készítési idejüket a XVI. század második harmadára tehetjük. Ha a viselettörténet oldaláról közelítünk a tolnai lelethez, inkább csak nagy vonásokban, magának az övtípusnak a fejlődését követhetjük nyomon. Az elöl hosszan lecsüngő lánccal díszített öveket a XV. század végétől viselték Európa-szerte, s divatja egészen a XVI. század végéig tartott.

2

1 Ebben az időben magyarországi ábrázolásokon is megtaláljuk: Nádasdy Tamás felesége, Kanizsay Orsolya 1560-ban festett portréján,

2

5 s Dillich 1600-ban kiadott Krónikájának a magyar viseleteket bemutató fametszetein.

2

6 A XVI. század végén egész Európában uralkodóvá válik a spanyol viselet, amelyben a ruhaderék elöl mélyen lenyúló ékben csatlakozik a szoknyához, s ehhez a szabáshoz nem illik a derékon hordott öv. Nálunk az új spanyol divatot elsősorban a főrangú hölgyek vették át,

2

7 a nemesség nagy része, s nyomában a gazdag polgárság továbbra is ragaszkodott a XVI. században kialakult magyar viselethez. Valószínűleg a miénkhez hasonló övekre vonatkozik — s viselőik társadalmi helyzetét is jelzi — a Báthory Erzsébet kincseinek összeírásában levő egyik kifejezés: „hat ezüst övek, szolgáló leányoknak valók, láncosok és hellyel-hellyel aranyosak."

2

8 A „szolgáló leányok" itt nyilvánvalóan nem a cselédséget jelenti, hanem az egy-egy főnemesi kastélyban élő, az úrnő körül összegyűlt nemes kisasszonyokat.

2

9 A ránk maradt korai tolnai típusú övek anyaga, megmunkálási módja valóban arra mutat, hogy a köznemesi viselet díszeiként készültek. A XVI. századra és a XVII. század elejére keltezhető övek bár öntéssel, tehát nem a legrangosabb öt2

3 Uo. 48. 2

4 Szt. Katalint ábrázoló faszobor (Bruxelles 1510 körül) övéről majdnem a lábfejig érő láncon nagy, gránátalmás csüngő lóg le. — Sammlung Schwartz, Kat. Nr. 53., 50. kép. 1529-ben készült, Claude de France-ot ábrázoló festményen földig érő ékköves láncon násfa függ. — Miles, R., La bijouterie. (Paris 1895) 191.; Hans Schöpfer portréján Helen of Bavaria (1563—1566) visel balluszteres láncövet, elöl hosszan lecsüngő véggel. — Laver, ]., A Concise History of Costume. (London 1969) 81.; Bronzino női képmásán (Firenze 1540) boglárokból álló lánc lóg az övön, végén nagy függővel. — Davenport, M., The Book of Costume. (New York 1962) 498. 2

5 A kép a Nemzeti Múzeumban van. Közli: V. Ember M., Die ungarische Galakleidung im XVI. und XVII. Jahrhundert. Waffen- und Kostümkunde 8(1966) 23. 2

6 Dillicb (i. m.) nemes kisasszonyokat bemutató metszetein a kerek boglárokkal díszített övekről hosszú láncon vagy zsinóron tarsoly függ. Képeket 1. Magyar Művelődéstörténet. III. 312., 378—379. 2

7 Esterházy Ferencné Illésházi Zsófia (1598) képén; Esterházy Miklósné Dersffy Orsolya (1618) öltözete az Esterházy család nemzetségkönyvében (Magyar Nemzeti Múzeum); Gróf Nádasdy Ferencné Esterházy Anna Júlia képén; Esterházy Andrásné Anna Kostka (XVI. sz. vége) — a képeket közli V. Ember M., Ung. Galakleidung. . . 23—24., 31. 2

8 Komáromy A., Báthory Erzsébet arany-ezüst műveinek összeírása, 1572. dec. 21. Tört. Tár 1908. 60. 2

9 A főurak familiárisait XVI. századi források gyakran említik mint „főemberszolgák"-at vagy „atyafiszolgák"-at. Bárányné Oberschall M., Magyar Művelődéstörténet. III. 297.