Folia archeologica 25.

S. Lovag Zsuzsa – T. Németh Annamária: A tolnai XVI. századi kincslelet

230 S. LOVAG ZSUZSA —T. NÉMETII ANNAMÁRIA első feléből származik.

1

5 Eredetüket — elsősorban csekély számuk miatt — nagyon nehéz lokalizálni. Ilse Fingeriin feltételezi, hogy a Felső-Rajna vidékén készültek, ahol írásos adatok is vannak áttört lombdíszes övekre.

1

8 A lant alakú övkapcsok és szíjvégeik áttört díszítése virágos, leveles indákat ábrázol, ember- és állatalakok csak egyetlen — korai — szíjvégen fordulnak elő.

1

7 A tolnai övek és a felsorolt európai hasonló díszítésű darabok között az összekötő láncszemet a Szombathelyen elrejtett, poharakból, kapcsokból, XVI. századi pénzekből és övdíszekből álló kincslelet biztosítja.

1

8 A szombathelyi övek formája hasonló a tolnaiakhoz, (egyikhez a miénkkel csaknem azonos, áttört reneszánsz láncra függesztett gránátalmafejes csüngő is kapcsolódik), de virágos indadíszük nem tartalmaz állatfigurákat. A szombathelyi kincs elrejtésének ideje — az egyik poháron levő 1590-es évszám szerint — biztosan a XVI. század legvége, ill. a XVII. század eleje, a kapcsok díszítésének legközelebbi analógiái azonban a XVI. század elejéről származnak.

1

9 A tolnai lelet övvégei (elsősorban az ezüstövé) a szombathelyi rokon darabokon keresztül, az ezüstövhöz tartozó két boglár pedig közvetlenül kapcsolódik a XVI. század elejére keltezett európai analógiákhoz.

2

0 A magyarországi emlékanyagban korántsem ennyire egyedülálló a tolnai övkapcsok díszítése. Meglehetősen nagy számban maradtak ránk azonos szerkezetű övek, amelyeknek ívelt, hosszúkás téglalap alakú kapcsait áttört, öntött, indás-leveles minta és apró állatfigurák díszítik.

2

1 A XVI. század második felében, ill. végén készültek, és a tolnaiakkal összehasonlítva, azoknál mindenképpen fiatalabbak. Az öntött állatfigurákkal való díszítés jellemzi a hazai leletanyagban a karéjos, középen gótikus fülkékben álló — Szűz Máriát és női szenteket ábrázoló — alakokat bemutató pluviálé csatokat is. Az apró figurák ugyanazokat az állatfajtákat, teljesen hasonló tartásban ábrázolják, mint a tolnai övek.

2

2 Keltezésük — a XVI. 1

5 Uo. Kat. Nr. 99 (XVI. sz. eleje), Kat. Nr. 100 (XVI. sz. harmincas évei), Kat. Nr. 361, 471 (1520 körül), Kat. Nr. 472 (XVI. sz. második negyede). A Kat. Nr. 361 övének pontos analógiáját ábrázolja Hans Holbein 1523—26 között készült viselettanulmánya a baseli múzeumban. — Fingeriin, I., i.m. 500. kép. I(

i Uo. 175. 1

7 1470 körül készült. — Katalog der reichhaltigen nachgelassenen Kunstsammlung des Herrn Karl Thewalt in Köln, 14. November 1903., Nr. 884., 15.

t. — Az aukció után csak a lant alakú csat került a kölni Forrer gyűjteménybe, ezt közli Fingeriin, 1., i. m. Kat. Nr. 489, de ezen nincsenek állatfigurák. A vadászjelenettel díszített szíjvég holléte ismeretlen. 1

8 Koroknay É. — S^entléleky T., A szombathelyi reneszánszkori kincslelet. Savaria Múzeum Közleményei 32. (Szombathely 1964) 249—254. 1

9 Az egykori Figdor gyűjtemény aranyozott ezüst öve (XV. sz. vége) — Fingeriin, /., i. m. Kat. Nr. 546. — és a Scheifling mellett talált kincslelet három öve (XV. sz. vége, XVI. sz. eleje): Uo. Kat. Nr. 98—100. 2

0 Csaknem azonos övveretek vannak egy Stockholmban őrzött, 1520 körül készült, szintén kincsleletből származó övön. Fingeriin, I., i. m. Kat. Nr. 471., 528—529. kép. 2

1 Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz.: Orn. Jank. 430. övkapocs, és Orn. Jank. 432. öv, valamint az Iparművészeti Múzeum újonnan szerzett öve, amelynek aranyozott ezüstből öntött csatjait apró állatalakok, ékkövek és zománcos virágok díszítik. (Közöletlen.) 2

2 Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz.: Orn. Jank. 481., 60.86.C. és 57.700.C., valamint az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár csatja: Hejjne' Détári A., Régi magyar ékszerek. (Bp. 1965) 19.

t.