Folia archeologica 25.

S. Lovag Zsuzsa – T. Németh Annamária: A tolnai XVI. századi kincslelet

TOLNAI KINCSLELET 227 5. ábra E^üst övkapocspár (7. ábra) A kapcsok szerkezete hasonló a leletben levő aranyozott kapocspáréhoz. A téglalap alakú, ívelten hajló alaplemez két hosszanti oldala 6 mm magas peremet alkotva felhajlik, erre kétoldalt vastag sodrott huzalt forrasztottak. Az alaplemezhez csuklósan egyszerű, sárkányfejben végződő horog kapcsolódik. A kapocs áttört mintájú domború felső részét csapokkal és két hosszú szeggel erősítették az alaplemezhez, a szegek vége az áttört minta között visszahajlik. Az alaplemez és a kapcsolótag csak a hímkapcson van meg, a másik tagból csak az áttört felső rész került a múzeumba. Az áttört rész vázát rovátkolt ezüstpálcából készítették, az alaplemez ívét követi az egyik oldalán elkerekedő téglalap alakú keret, amelynek hosszanti oldalai között ide-oda hajló, felfelé ívelő drótvázat forrasztottak. Erre a vázra erősítették a kisebb-nagyobb csoportokban öntött áttört díszítést. Az áttört minta karcsú, ívelődő, csipkés levelű indákból, hosszúszárú margarétához és szekfűhöz hasonló virágokból, és a növényi dísz között megbújó ember- és állatalakokból áll. A nyilazó férfiak, hosszú, kivágott ruhát viselő nőalakok, valamint a futó szarvasokat, vadászkutyákat és különféle madarakat ábrázoló kis figurák megközelítőleg sem a valóságos arányokhoz igazodnak. Hosszúságuk 0,8—1,5 cm között váltakozik. A hímkapocs alaplemezén gondosan, szépen vésett F M majuskula, és gótikus jellegű arab 3-as szám van. A kapcsok hossza: 11,6 ill. 10,7 cm; szélességük: 3 ilk 2,8 cm, magasságuk: 2,2 ill. 1,8 cm. hogy nemcsak a polgárnők, henem főrangúak is viselték a fátyolt, Mária királynőt legtöbb — már özvegy korában készült — arcképe ilyen fátyolban ábrázolja. A tűk viselési módját láthatjuk egy 1680-ban készült, a nagyszebeni (Sibiu) Brukenthal Múzeumban őrzött festményen is: Magyar Művelődéstörténet III. 380. 16*