Folia archeologica 25.
Tóth Endre: Korabizánci kőfaragvány Felsődörgicséről
172 TÓTH ENDRE pillér is a legnagyobb valószínűséggel az V. századra keltezhető, 2 7 tehát a római államiság megszűnése után a Dunántúl területén a kereszténység erős továbbélésével kell számolnunk. Fontos továbbá, hogy a felsődörgicsei kőlap keltezési időszakából, a VI. század utolsó harmadából püspöki szervezet létezésére is van adatunk a Drávától északra, Scarbantiaból. 2 8 Miután a 400-as évek után készült pannóniai kőemlékek felismerése, összegyűjtése és feldolgozása 2 9 még nem történt meg, sokkal többet a felsődörgicsei faragványról sem lehet mondani. 3 0 Éppen ezért egyelőre eltekintek azon tény jelentőségének részletesebb vizsgálatától, hogy mi módon értelmezhető a közvetlen ravennai hatás a VI. század második felében a Balatonfelvidéken, és milyen etnikumú lakosság építette és használta azt a templomot, melyhez a dombormű tartozott, miután minden következtetés jelenleg még erősen hipotetikus lenne. 3 1 2 7 Utoljára: Bojár I., Alba Regia 8—9(1967—68)43—.és Fitz]., Alba Regia 8—9(1967—68) 55—.; Fi/z J- véleményét azonban újabb kutatási eredmények alapján módosította: Acta Arch. Hung. 24(1972) 52. Bojár a pillért a IX. századra keltezte. Ezt a keltezést azonban kizártnak tartom, magam az V. századra keltezném. Bojár a pillért a karoling kultúrához kapcsolta. Azonban a karoling birodalom Kelet-Dunántúl területére szervezetileg nem terjedt ki. Vö. Tóth E., VSz 26(1972) 247., 118.j. — Másrészt a pillér szorosabb párhuzamai Afrikában, Észak-Itáliában és a Balkánon az V—VI. századra keltezhetők: Eeclercq, H., Pie Zeses. DACL XIV. (Paris 1939) 1029—30., 10272. kép.; Va., Pilastre, pilier. Uo. 1031., 10274. kép.; Pallas, D.I., Scoperte acheologiche in Grecia negli anni 1956—1958. RACr 35(1959) 218., 33. kép.; Brusin, G — Zovaito, P. L., Monumenti romani e cristiani di Iulia Concordia. (Pordenone 1960) 111., 25. kép.; Bas/er, Dj., Arhitektura kasnoantickog doba u Bosni i Hercegovini. (Beograd 1973) 167. kép. — Miután a későantik—korabizánci és az V—VI. századra keltezhető pannóniai kőemlékek összegyűjtése során több, e korra keltezhető kőemléket ismerek, továbbá az említett analógiák alapján is a székesfehérvári (gorsiumi) pillér esetében is az erre az időszakra történő keltezést tartom valószínűnek. 2 8 Tóth E., Vigilius episcopus Scaravaciensis. (Kézirat) 2 9 A savariai lelőhelyű kőemlékeket, melyek 400 utánra, ill. 400 utánra is keltezhetől, egy későbbi dolgozatomban fogom ismertetni. 3 0 Magyarországon még egy kazettás, állatalakokkal díszített korláttöredéket ismerek, amely székesfehérvári lelőhelyű: Gerevich T., Magyarország románkori emlékei. (Bp. 1938) 126., 159., 219. — a faragványt honfoglalás előttinek tartom (kb. VIII—IX. sz.), máshol részletesen fogom vizsgálni. 3 1 A kőemlékkel kapcsolatban, márcsak a lelőhely következtében is, fel kell vetni azt a kérdést, hogy van-e kapcsolat a felsődörgicsei dombormű és a Fenékpuszta horreumi temető [Barkóczi E., Acta Arch. Hung. 20(1968) 275] népessége között. A vitás keltezésű temető [Bona I., Acta Arch. Hung. 23(1971) 296.J népességének eredeztetésénél ugyanis egy itáliai vagy balkáni, az avarok által történt betelepítés is felmerült [ Bona I., Arch. Ért. 97(1971)257., 122.j.]. Miután a dörgicsei kő tágabb keltezése és a szóba jöhető betelepítések időpontja azonos, a dörgicsei követ egy Itáliából történő későantik jellegű lakosság pannóniai letelepítése tanúbizonyságának is tarthatnánk. Legutóbb azonban Bóna István a horreumi temető népessége helyi eredeztetésének lehetőségét nyitva hagyta (Acta Arch. Hung. i. h.). A Fenékpuszta horreumi temető keltezése, etnikuma és a „Keszthely-kultúra" eredete kérdésében a végleges szót azonban addig aligha lehet kimondani, amíg Vas, Somogy és elsősorban Zala megyében hasonló jellegű sírok elő nem kerültek, vagy a három megye területének alapos átvizsgálása után a leletanyag elterjedési területe pontosabban meg nem határozható. Az auktorok alapján észak-itáliai vagy balkáni lakosság Pannóniába történő betelepítését ugyan el kell fogadnunk, az azonban véleményem szerint valószínűtlen, hogy a Fenékpuszta horreumi temető népességét ezek valamelyikének csoportja alkotná. Magam a temető esetében hajlok az 568 előtti keltezésre, ill. arra, hogy a temetőt már a langobardok pannóniai tartózkodása alatt használták. Kétségtelen viszont az, hogy egy esetleges dél felől történő betelepülés a helyi későantik maradványnépességgel összefonódva szerepet játszhatott azún. Keszthely-kultúra kifejlődésében. A dörgicsei
