Folia archeologica 24.

R. Pető Mária: A pannóniai római katonaság lószerszámozási módja

64 R. PETŐ MÁRIA Csengő (tintinnabulum). A pannóniai leletanyagban igen nagy számmal találhatók a csengők, kolompok, harangok. Klasszikus ábrázolásaink igazolják, hogy nemcsak a szarvasmarhára, hanem a lóra és öszvérre is szokás volt csengőt tenni.

3

0 Egy ilyen rendeltetésű bronz csengőt ismerünk, amely a Margitsziget északi felénél a Dunából került elő.

3

1 Elsősorban igásállatok, de ritkábban hátaslovak is viselték. A lós^ers^ám egyéb tartozékai. A ló befogásához szükséges bőr kantárzat (antilena; postilena) Pannóniában nem került elő, ezeket csupán ábrázolásokból ismerjük. Az orr-keresztszíjat helyettesítő orrszorító vagy orrfék viszont az emlékanyagban néhány helyen fellelhető (Sárszentmiklós, Nagytétény, Oroszvár, Szalacska stb.). Latin neve nem maradt fenn, a görögök ps^alionnak nevezték.

3

2 Múzeumaink anyagában nagy számmal találunk különböző szíjbujtatókat, gyeplőkarikákat és díszes falerákat. Ez utóbbiakról Sellye Ibolya tanulmánya megállapította, hogy kelta mintákat követnek, galliai és Rajna vidéki műhelyek termékei.

3

3 A lószerszám egyes részei valószínűleg helyben készültek, erre utal a IV-V. századból származó Notitia Dignitatum leírása, amely szerint Sirmiumban nyeregkészítő műhely (scordiscorum fabrica) működött.

3

4 A fegyverkészítő központok között felsorolja Aquincum, Carnuntum, Lauriacum és Salona nevét, valószínűleg ezek a műhelyek voltak hívatva ellátni az itt állomásozó hadsereget. A birodalmi hadsereg felszerelésében a pannóniai katonaság emlékét őrzi két nyelvi adatunk, az egyik a már említett scordiscus militaris (nyereg) neve a pannóniai lótartó scordiscus néptörzs nevéből, a másik Vegetius V. századi katonaíró megjegyzése, miszerint: „Csaknem a jelen korig fennmaradt az a szokás, hogy a katonák mind ún. pannóniai bőrsipkát viselnek."

3

5 A római korban keletkezett és általánosan elterjedt lószerszámozási mód a birodalom bukása után átalakult, átadva helyét hazánk területén a keletről érkezett népvándorlás kori népek szerszámozási módjának. 3

0 Reinach, S., Répertoire de la statuaire grecque et romaine. V. (Paris 1910) 440.; Ua., Répertoire de reliefs grecs et romains. III. (Paris 1912) 83. 3

1 Burger A., BpR 16(1955) 295-299. 3

2 Lafaye, G., i. h. 3

3 Sellye I., Arch. Ért. 1940. 236-245. 3

4 Notitia Dignitatum XI. 32. Ed. E. Böckling. (Bonn 1839-53). 3

5 Veg. 1/20 - idézi: Hahn I., A hadművészet ókori klasszikusai. (Bp. 1963) 769.