Folia archeologica 24.

Pálóczi-Horváth András: A magyarországi kunok régészeti kutatásának helyzete

248 PÁLÓCZI-HORVÁTH ANDRÁS ^allas helynév;

4" 1322: Biter személynév, 1796: Bitter és mai Biter- helynevek;

47 1333: Kunchegh személynév, 1436: Kempceg^allas, 1475: Kengcheg^allasa helynév;

48 1333: Bu^gan személynév, 1423: Bu^gan^allas helynév

4

9). Ennek analógiájára feltehető, hogy a pogány kun személynévből származó szállásnevek korábbiak, míg a Besemihal^alasa, Chorbaianos^alasa, Dioltapal%allasa

M típusú helynevek későbbiek, mert ezek névadója már keresztény nevű ember volt, aki kun nevét megkülönböztető névként

5

1 használta. Ugyancsak későiek a pusztán keresztény nevet tartalmazó szállások (pl. J a kab szállás

r'

2) vagy az Újs^állás

3

3 elnevezésűek. Az ilyen helyek kirajzással, széttelepüléssel, illetve birtokosztódással keletkeztek, itt is kisebb a valószínűsége a korai leleteknek. A megtelepedés homályos kérdéseit a további névtudományi vizsgálatok mellett történeti földrajzi és régészeti topográfiai kutatások világíthatnák meg. Utóbbiak terén úttörő jelentőségű Méri István munkássága, aki mind a Nagykunságon, mind a Kiskunságon számos elpusztult középkori falu helyét állapította meg a terepen és térképezte fel pontosan.

5

1 A kun nép múltjának rekonstruálása is csak az érdekelt tudományágak összefogásával lehet sikeres. Ismereteink bővítéséhez a régészet a maga részéről elsősorban intenzívebb ásatási tevékenységgel járulhatna hozzá. Biztató jelenség, hogy a Nagykunságon és a Kiskunságon egyaránt folyamatban vannak középkori kun szállások régészeti feltárásai.

5"' « S RH II. 45.; R eitler ]., i. m. IV. 42-43.; Rásonyi, L., Acta Or. Hung. 20(1967) 146. 4

7 Gyárfás I., i. m. III. 462. : Rásonyi, L., Acta Or. Hung. 137.; Kiss L., Régi Rctköz. (Bp. 1961) 14, 89, 99, 101, 103, 207. - Németh Péter hívta fel figyelmünket erre az azonosítási lehetőségre, segítségéért ez úton is köszönetet mondunk. 4

8 Gyárfás /., i. m. III. 476-477, 676.; Reizner f., i. m. IV. 42-43.; Rásonyi, L., Acta Ling. Hung. 107-111.; Ua., Acta Or. Hung. 143. 4,

1 Gyárfás I., i. m. III. 476, 578.; Rásonyi, L., Acta Ling. Hung. 96-97.; Ua., Acta Or. Hung. 139. 5

0 Gyárfás I., i. m. III. 525, 566.; Rásonyi, L., Acta Ling. Hung. 136. 5

1 Fehértói К., A XIV. századi magyar megkülönböztető nevek. NyÉ 68. (Bp. 1969) 5. 5

2 1447, 1452: Jakabzallasa; 1481: descensus Jakabzallasa; az 1447-ben szállásbirtokos testvéreknek, Péternek és Jánosnak apja Jakab, nagyapja Buthemer volt; Buthemer szerepel egy 1343-ban kelt oklevélben, de ott még csak „in suo descensu" lakó kunokról van szó, valószínű, hogy a szállás a XIV. század végén és a XV. század elején élt Jakabról nyerte nevét (Gyárfás 1., i. m. III. 250, 482, 618-619, 627, 682.). •

r>

ü A Nagykunságon három Újszállás is volt: 1. a Kakat-ér sárréti torkolatánál az először 1389-ben említett „Wyzallas alio nomine Zakeghaz" (Gyárfás I., i. m. III. 113, 511.; Györffy Gy., i. m. 264, 271.); 2. a mai Karcag őse, Karcagújszállás, melyet 1506-ban említenek először (Karczaghwyzallasa: Gyárfás 1., i. m. III. 723.); 3. Kisújszállás, amely azonos a korábbi Kisszállással (1395: Kyzsalas); lehetséges, hogy a XV. század első felében átmenetileg lakatlan Kisszállás újratelepülésekor kapta az 1470-ben felbukkanó Kisújszállás nevet [Gyárfás I., i. m. III. 112-113, 525.; Kiss G., Kisújszállás története a 18. század végéig. (Szolnok 1959) 5.] 5

4 Méri I., i. m. 138. 6

5 Ezek a munkálatok a Magyar Nemzeti Múzeum, a kecskeméti Katona József Múzeum és a szolnoki Damjanich János Múzeum támogatásával és részvételével folynak.