Folia archeologica 24.

Dienes István: Honfoglalás kori veretes tarsoly Budapest-Farkasrétről

A HONFOGLALÁS KOR

I TARSOLY 209 kai kapcsolatot tartó műhelyre vall, ahonnan a virágmintás övdíszek származnak. A kievi múzeum egyik övveretsorának keskeny csúcsos veretein ugyanez a szegélydísz tűnik fel, virágmintás veretek társaságában (8. ábra). Ismert tény, hogy az ötvösmesterek sokáig alkalmazzák a tarsolyt fedő lemezek felületének felosztásában és díszítésében a veretes tarsolyok mintaelemeit. A fehéregyházi tarsolylemez szinte öt különálló veret összeforrását idézi, a középső négyszögének oldalaihoz tervezett, különálló mezőkbe szerkesztett mintázatával. Középdíszítménye, az ékkövet övező, levelekből összeszőtt négyzet sarkaiból kiinduló palmettacsokrokkal és a visszahajló végük közé simuló csúcsos levelekkel, a farkasréti tarsoly középső veretének legközelebbi rokona (a töredékes tarsolylemez mintáját kiegészítő helyreállítási rajz: 12. ábra). A szolnok-strázsahalmi tarsolylemez öt kidomborodó pontja, középütt és a négy sarokban, már Fettich Nándort rekeszekbe foglalt, domborúra csiszolt ékkövekre emlékeztette,

80 s valóban, utóbb felbukkant az az Ecsegről származó tarsolylemez,

8

1 amelynek ugyané pontjain, ágyazott foglalatban, ékköveket illesztettek a mintaszövésbe. Az ékkövek elhelyezése ezeknél is a farkasréti tarsolyt idézi, a foglalatok átlós tengelyben illeszkednek a hangsúlyos középpont ékköve köré. Bizonyos, hogy jóval gyakoribb volt a fémtárgyak ékkőberakásos díszítése, mint ezt mai anyagunk tükrözi, s csaknem minden áttört közepű veretnél gyanakodhatunk ékköves, pasztaberakásos vagy gyöngyös díszítésre. Színes kőberakásokra gondolt László Gyula már a szeged-bojárhalmi nevezetes női sír nagyobb csüngős vereteinek felső áttört tagjánál.

8

2 De ugyancsak berakásnak kellett díszítenie az apatini négyszögletes vereteket,

8

3 amelyeket bőrcsíkra szerelve varrhattak fel a női ruházat szegélyére. A veretek áttörése itt is jellegzetes ágyazott foglalat, s ékkőberakásra vall az is, hogy a felszerelésre szolgáló aklákon kívül a veretek négy sarkába még egy-egy külön kis szögnek szolgáló lyukat is ütöttek, hogy azok a veretet szorosan a bőrcsík szegélyére fogják. A kör alakú áttörést négy oldalról övező indaminta, a sarkokból kinyúló hegyes levélkékkel - noha tömörebb szerkesztésű -, a farkasréti kis négyzetes tarsolyveretek mintázatára emlékeztet. A példákat hosszasan sorolhatnánk. így pl. az eperjeskei temető 2. sírjából előkerült nagy, négyágú leveles veret

8

1 közepe is ágyazott foglalatként van kiképezve, s a levelek csúcsában levő szögecseken kívül a foglalat körül másik négy akla szolgált a kő rögzítésére. Legutóbb a szeredi I. sz. temető 2/52. jelzetű férfisírjában leltek két korongalakú, lyukas közepű kis pitykét, amelyek közül egyiknek kék gyöngyberakása még benne volt a foglalatban.

8

5 A mohamedán geográfusok szavahihetőségét földrajzi és történeti adatok tekintetében már sokszor hangsúlyozták, hadd tegyük most hozzá, hogy Gardízí gyakran idézett tudósítását a magyarok ezüsttel kivert és gyönggyel berakott fegyvereiről és felszerelési tárgyairól ugyancsak szószerint kell elfogadnunk. 1,

0 Ua., Die altungarische Kunst. 14. S

1 Szabó J. Gy., i. m. 25, 30., 21. j.; képe: László Gy., A népvándorláskor művészete. . . 165. t. "

2 László Gy., A honfoglaló magyar nép élete. 152. "

3 Hampel /., Újabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről. (Bp. 1907) 101-102. "

4 Kiss L., Arch.Ért. 39 (1920-1922) 46., 5. kép, alsó sor. »

5 Toíik, A., i. m. 42. és XLIV. t. 11. 14 Folia Archaeologica 1973