Folia archeologica 24.

Fodor István: Honfoglalás kori régészetünk néhány őstörténeti vonatkozásáról

HONFOGLALÁS KORI RÉGÉSZET 173 Az említett időszakban sem Kelet-Európában, sem Szibériában nem ismerünk ilyen halottas szokást. Korábban (az i. e. IL-i. sz. III. század közötti időben) a Fekete-tenger északi partvidékén fekvő városokban használtak a kámaiakhoz hasonló szem- és szájlemezeket, de csak kizárólag aranyból.

7

0 Mivel azonban a két területen elterjedt szemfedők használata közt igen nagy az időbeli különbség, a szemfedők anyaga is más (a fentebb vizsgált területeken az arany szemfedők - Hajdúböszörmény-Vid, ill. Gorbunjata és Szterlitamak - ritka kivételt képeznek), ezen kívül etnikai kapcsolatot sem tételezhetünk fel, valószínűtlennek tartjuk az észak-pontusi származtatást.

7

1 Az obi-ugor halotti szemfedők származásának egy másik elméletét L. R. Kizlaszov vetette fel. Szerinte ezek előzményeit a Minuszinszk-völgyi tastik kultúra korai szakaszának (i. e. I.-i. sz. II. század) agyagból és gipszből készült halotti maszkjaiban kell látnunk.

7

2 Ezt népiségtörténeti elgondolásával igyekszik igazolni. Véleménye szerint ugyanis a chantik elődei az i. sz. I. század közepéig a minuszinszki völgyben éltek, ekkor vándoroltak az Ob-vidékre, nagyjából mai lakóhelyükre, ahová magukkal vitték temetkezési szokásaiknak ezt az elemét is.

73 Ezt a népiségtörténeti elgondolást azonban jelenleg semmiféle perdöntő érvvel nem lehet alátámasztani. Másrészt pedig az említett maszkok nem tűnnek el a Minuszinszk-völgyből az ugorok állítólagos elvándorlása után, tehát e vidék lakosságának kicserélődéséről aligha beszélhetünk. Továbbá mindeddig egyetlen tastik korihoz hasonló maszk sem került elő az Ob-vidéken. Itt nyilvánvalóan a túlvilággal kapcsolatos hiedelmek hasonlóságáról van szó két különböző népcsoportnál (s erre sok példa akad, hasonló feltevésre juthatunk a dél-oroszországi középkori nomádok vasból készült halotti maszkjainak vizsgálatánál is

7

4), de semmiképpen sem ezek azonosságáról vagy genetikus kapcsolatáról. 7

0 L. Side, P., Mavzolej Neapolja Szkifszkogo. (Moszkva 1953) 34., 62-63.; Side, P. NGolovkina, K. A., Neapol Szifszkij. Po szledam drevnih kultur. (Moszkva 1951) 161.; Pogrebova, N. N., Pogrebenie na zemljanom valu akropolja Kamenszkogo gorodiscsa. KSzIIiMK 63(1956) 94., 96-97.; Ua., Zolotie licevic plasztini iz pogrebenij Mavzoleja Neapolja Szkifszkogo. Isztorija i arheologija drevnego Krima. (Kiev 1957) 146., 149-150., 153.; Ua., Pigrebenija v Mavzoleje Neapolja Szkifszkogo. MIA 96. (Moszkva 1961) 108-109.; Pjatiseva, N. V., |uvelirnie izdelija Herszonesza. Trudi GIM 18(1956) 29-41. 7

1 Az újabb adatok kizárják N. N. Pogrebova feltevésének helyességét, aki szerint a gorbunjatai arany szemfedőt délről importálták az időszámításunk kezdete körüli időben: Zolotie . . . 149. Ennek elsősorban a kámai temető időrendje mond ellent. - A pontusi városállamokból való származtatás gondolata azért is felvetődhetett korábban, mert az arany szemfedők itteni megjelenését a városokba költözött szkíta-szarmata etnikumú lakossággal hozták kapcsolatba s a baskíriai szterlitamaki temetőt is - ahonnan az egyik Urai-vidéki arany szemfedő előkerült későszarmata-alán lakosság hagyatékának tartották (1. 62. j.). Ez utóbbi feltevésnek azonban ma már egyre több adat mond ellent, és úgy látszik, hogy nem köthető a temető az alánokhoz. 7

2 Kiss^elev, Sz- L, Drevnaja isztorija Juzsnoj Szibiri. MIA 9. (MoszkvaLeningrad 1949) 248-257.; Kizjas^ov, L. R., Tastikszkaja epoha v isztorii Hakaszko-Minuszinszkoj kotlovini. (Moszkva 1960) 147-151. 7

3 Uo. 166-177. Véleményét fő vonásaiban osztja T. M. Garipov és R. G. Ku^ejev is: „Baskiro-madjarszkaja" probléma. Kratkij obzor osznovnih isztocsnikov. Arheologija i etnografija Baskirii. I. (Ufa 1962) 342. - Németh Gy. elveti ezt az elgondolást: NyK 68(1966) 38. 7

4 Pjatiseva, N. V., Zseleznaja maszka iz Herszonesza. (Moszkva 1964) 19-34. - M. G. Moskova és G. V. Kusajev 1969-ben a nyugat-kazahsztáni Cselkar tótól északra egy XI-XII. századi lovassírt tárt fel (Cselkar-III. 12. kurgán). A koponyán vékony ezüst halotti maszkot találtak, melyen a szemek helyét kerek lyukak mutatták. A száj fölött nincs kivágás. Az ezüst-