Folia archeologica 24.
Fodor István: Honfoglalás kori régészetünk néhány őstörténeti vonatkozásáról
HONFOGLALÁS KORI RÉGÉSZET 165 halottak többségének arca szövettel vagy bőrrel volt lefedve, melyre a szemek és a száj helyén rézgombokat varrtak. 3 4 Egy másik, a XIX. század közepére keltezhető osztják temetőrészietet Sz. I. Rudenko tárt fel 1909-ben az Ob-vidéken, szintén Szalehard (akkor Obdorszk) közelében. A kiásott 16 sír majdnem mindegyikében megfigyelte, hogy a halottak arcát kendővel letakarták (három selyemkendő maradványait mentette meg az ásató), majd fejükre réz- vagy vasüstöt borítottak. 35 Annak ellenére, hogy az ásató nem tesz említést a szemek és a száj jelöléséről, kétségtelen, hogy itt is az említett szokás egy későbbi változatáról beszélhetünk. A fentieknél jóval korábbi a Barszov Gorodok-i temető, melyet 1891-ben tárt fel Fredrik Martin svéd kutató az Ob folyó jobb partján, Szurgut közelében. Összesen 108 sír került napvilágra. 3 6 A temető a VIII-IX. századra keltezhető s benne az obi-ugorok hagyatékát láthatjuk. 3 7 A 21. sz. gazdag férfi sírból vékony, négyszög alakú bronzlemez került elő (4,7 X 1,1 cm), melyet F. Martin „szemöldökdísz"-nek (Augenbrauenschmuck) határozott meg. 3 8 A 83. számú, szintén gazdag férfi sírban két kerek, vékony ezüstlemezt találtak. Az egyik felülete sima (átm.: 3,15 cm; 1. ábra 5), a másik négyszöggel és levélmotívummal díszített (átm.: 3,2 cm; 1. ábra 4). M T. J. Arne helyesen ismerte fel ezek rendeltetését s a Brodiban előkerült leletre, valamint az obi-ugor halottas szokásra hivatkozva az arclepelre varrott szemfedőnek határozza meg őket. 4 0 A Barszov Gorodok-i leletek kétségtelenül igazolják tehát, hogy a halotti szemfedő általunk vizsgált formáit már a VIII. századtól megtaláljuk az obi-ugoroknál. Ennél korábbi leletekről nincs tudomásunk. Egyelőre más hasonló korú temetőből sem ismeretes, aminek a vidék igen gyér régészeti kutatottsága lehet a fő oka, hiszen F. Martin óta tudomásunk szerint itt nem tártak fel VIII-XI. századi temetőket. A szemfedők másik nagy elterjedési területe a Káma folyó vidéke (3. ábra), ahol a késő lomovátovói (VI-VIII. sz.) és korai rodánovói (IX-XI. sz.) sírokban találtak ezüst és egy esetben arany szemfedőket. A Káma bal oldali mellékfolyója, a Szilva jobb partján, Kungurtól északra két későlomovátovói, VIII. századra keltezhető temetőből kerültek elő szemfedők. 3 4 Dienes I., Arch. Ért. 90 (1963) 109-110., 2. ábra.; Mogilnikov, V. A., Elementi drevnih ugorszkih kultur v materiale hantijszkogo mogilnika Halasz-Pogor na Obi. Arheologija i etnografija Baskirii. II. (Ufa 1964) 265. - A gombok arclepelre való felvarrásának szokása a honfoglaló magyarok körében sem volt ismeretlen, mint azt az említett tiszaeszlár-bashalmi lelet is példázza (26. j.). 3 5 Rudenko, Predmeti iz osztjackogo mogilnika vozle Obdorszka. (Szanktpeterburg 1914) 2., 8., 11. - A szemfedő használatának még egy esetéről tudunk, egy Tomszk mellett feltárt XV.-XVI. századi női sírban, ahol a selyem arclepelre a szemgödrök fölé két kerek bronzveretet varrtak. Grinevics, K. E., (szerk.) Baszandajka. Szbornik materialov i iszszledovanij po arheologii Tomszkoj oblaszti. (Tomszk 1947) 29., LXVI. t. Valószínű, hogy ez szintén obi-ugor vagy szamojéd temetkezés. Vö. Pelih,G. I., Proiszhozsdenie szelkupov. (Tomszk 1972) 79-80, 115-117, 180, 264-267, 278. (G. I. Pelih könyve - mellyel Veres Péter baráti szívességéből ismerkedhettem meg - már kéziratom lezárása után jelent meg, ezért gazdag anyagát itt nem hasznosíthattam.) 3 6 Közlése: Arne, T. J., Barsoff Gorodok. (Stockholm 1935) 3 7 Uo. 80., 89-90.; Csernecov, V. N., Nizsneje Priobje v I. tiszjacseletii nasej eri. MIA 58. (Moszkva 1957) 198-213. 3 8 Arne, T. ]., i. m. 28. 3 9 Uo. 52., i54-155. ábra. 4 0 Uo. 69.
