Folia archeologica 24.

Fodor István: Honfoglalás kori régészetünk néhány őstörténeti vonatkozásáról

162 FODOR ISTVÁN vidékének nagy részén. (Pl. Birszk,

1

3 Szterlitamak,

1

4 Kamisli-Tamak,

1

5 Demenki,

lli Kanevo,

1

7 valamint az említett volgai bolgár és VIII-IX. századi baskíriai - SztaroHalilovo, Isimbajevo, Mrjaszimovo, Karanajevo - temetők.) A legkorábbi részleges lovastemetkezések - a ló koponyáját és végtagjait az elhunyt egyik oldalán a sír hosszában helyezték el - a Káma vidéken a későpjánobori (azelinói) korban (III-V. sz.) jelentek meg. (Mari-Luguvoje,

1

8 „Atamanovi Kosztyi",

1

9 Rozsdesztveno.

2

0) roszu ob etnicseszkom szosztave i lokalizacii naszelenija rannebulgarszkogo goszudarsztva. Teziszi dokladov naucsnoj konferencii molodih ucsenih. (Kazany 1967) 78. Fodor I., ÉlTud 26 (1971) 351-352. - Az viszont valószínűnek látszik, hogy az Ural és a Közép-Volga vidékén volt elsősorban elterjedve ebben az időben ez a temetkezési szokás, és a magyarság is innen vitte új hazájába, halottas szokásai egy másik fontos elemével, a szemfedővel együtt, melyről az alábbiakban lesz szó. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy a későbbi, honfoglalás kori lovastemetkezéseknek csupán ezt az egyetlen formáját kell magyarnak tekintenünk s a más típusú lovastemetkezések esetében feltétlenül idegen etnikumot sejtenünk, hiszen a magyarság az Uraividéktől a Kárpátokig megtett hosszú vándorlása során temetkezési szokásait nem egy új elemmel gazdagította. - A fentiekkel kapcsolatban különösen érdekes a Kelet-Európában megjelenő hunok temetkezése, ugyanis bizonyíthatóan náluk jelenik meg először a lóbőrös temetkezés. Ezek közül néhány erősen emlékeztet a mi lábhoz tett lóbőrös temetkezéseinkre. Pl. VerhnePogromnoje (Volgogradi Terület) 4. kurgán 3. sír: Zas^eckaja, I. P., Polihromnije izdelija gunnszkogo vremeni iz pogrebenij Nizsnego Povolzsja. Arh. Szbornik Gosz. Ermitazsa 10 (1968) 35-36.; Ua., Oszobennoszti pogrebalnogo obrjada gunnszkoj epohi na territorii sztepej Nizsnego Povolzsja i Szevernogo Pricsernomorja. Arh. Szbronik Gosz. Ermitazsa 13 (1971) 67., 2. ábra 3. - Erre korábban - Fettich Nándor közlésére hivatkozva - már László Gyula is felhívta a figyelmet: A koroncói lelet és a honfoglaló magyarok nyerge. AH 27. (Bp. 1943) 47. 11. j. I. P. Zas^eckaja valószínűnek tartja, hogy ez a fajta lovastemetkezés a mai Kazahsztán területén alakult ki. Sajnos, egyelőre még igen kevés ilyen lovassírt ismerünk s azoknak nagy része sem hiteles ásatással került napvilágra: Oszobennoszti. . . 61-62. irodalommal. 1

3 Ma^sitov, N. A., Bahmutinszkaja kultura. 29., 71. 1

4 Ahmerov, R. В., Mogilnik bliz g. Szterlitamaka. SzA 22 (1955) 159. 1

5 Ma^sitov, N. A.-Psenicsnjuk, A. H., Kamisli-Tamakszkij mogilnik. Arheologija i etnografija Baskirii. III. (Ufa 1968) 38., 41. (i. е. II.—

i. sz. I. század.) 1

6 Gening, V. F., Demenkovszkij mogilnik - pamjatnik Lomovatovszkoj kulturi. VAU 6 (1964) 101. 1

7 Gerling, V. F.-Goldina, R. D., Pozdnelomovatovszkie mogilniki v Komi-Permjackom okruge. VAU 9 (1970) 37., 51. - Hasonló jelenségek figyelhetők meg az egész Káma-vidéken a lomovátovói és a korai rodánovói korban, egészen a X. századig. Oborin, K. A.-Balasenko, L. A. Itogi izuesenija pamjatnikov pozdnego zselcznogo veka i ruszszkoj kolonizacii Verhnego Prikamja. UZPGU 191 (1968) 38. - Lócsontokat és lókoponyákat találtak továbbá a zaoszinovói és a „Gorodok" nevű temetőben is, a sírok közé ásott áldozati gödrökben. Ezek a temetők minden bizonnyal a gljadenovói műveltséghez tartoznak (i. е. II.-i. sz. III. sz.): Poljakov, Ju. A., Itogi izuesenija pamjatnikov gljadenovszkoj kulturi v Verhnem i Szrednem Prikamje. UZPGU 14-8 (1967)211. 1

8 Halikov, A. H., Ocserki isztorii naszelenija Marijszkogo kraja v epohu zseleza. Trudi Marijszkoj arheologicseszkoj ekszpedicii. II. (Joskar-Ola 1962) 164., 170-171., 177. 1

9 Ta/ickaja, I. A., Materiali к arheologicseszkoj karte baszszejna r. Kami. MIA 27. (Moszkva 1952) 19.; S^mirnov, А. P., Ocserki drevnej i szrednevekovoj isztorii narodov Szrednego Povolzsja i Prikamja. MIA 28. (Moszkva 1952) 76.; S^picin, A. A., Drevnoszti baszszejnov rek Oki i Kami. MAR 25. (Szanktpeterburg 1901) 8-9. 2

0 S^tarosxfin, P. N .-Halikova, E. A.-Halikov, A. H., Raboti v zone Kujbisevszkogo vodohraniliscsa. Arheologicseszkie otkritija 1970 goda. (Moszkva 1971) 142.; Kosiçmenko, Al. G. S^taros^tin, P. N .-Halikov, A. H., Raboti v zone Kujbisevszkogo vodohraniliscsa. Arheologicseszkie otkritija 1971 goda. (Moszkva 1972) 203.