Folia archeologica 24.

Fodor István: Honfoglalás kori régészetünk néhány őstörténeti vonatkozásáról

HONFOGLALÁS KORI RÉGÉSZETÜNK NÉHÁNY ŐSTÖRTÉNETI VONATKOZÁSÁRÓL FODOR ISTVÁN Honfoglalás kori emlékanyagunk keleti párhuzamainak vizsgálata őstörténetünk régészeti kutatásának legrégibb s ma is egyik legfontosabb területe. Eredményeinek értékelése azonban gyakran nagy elővigyázatosságot és körültekintést igényel, mivel e párhuzamok nem egy esetben váltak helytelen őstörténeti következtetések forrásaivá. Kétségtelen, hogy a hatalmas területeken elterjedt viseleti tárgyak és fegyverzet az ilyen vizsgálatokat gyakran vezethetik tévútra. Lényegesen értékesebbek azok az analógiák, melyek az egyes etnikumokra sokkal inkább jellemző temetkezési szokásokkal vannak kapcsolatban. Ebből a szempontból rendkívül fontos eredménynek tarthatjuk, hogy honfoglalóink halottas szokásainak párhuzamai az Urál vidékére, nyelvrokonaink lakóterületeire vagy azok közelébe vezetnek bennünket. Természetesen a honfoglalás kori viselet és fegyverzet párhuzamainak kutatása is komoly eredményeket hozott. Egyre világosabban körülhatárolható az a terület, ahol a X. századi magyar viselet és művészet egyes elemei kialakultak. Az utóbbi évek legfontosabb eredményeiként tarthatjuk számon a honfoglalás kori emlékanyagunk legimpozánsabb részét alkotó tarsolylemezek kelet-európai párhuzamainak

1 és veretes tarsolyaink előzményeinek

2 felkutatását. Honfoglalás kori ' A bezdédihez igen közeli cseremiszföldi tarsolylemezt Erdélyi I. tette közzé: Arch. Ért. 88 (1961) 95 100.; Újabb, pontosabb rajzát közli: Diene s /., A honfoglalás kora. (Bp. 1970) 47. - Erdélyi István szíves szóbeli közléséből tudom, hogy a közelmúltban szovjetunióbeli tanulmányútja során újabb tarsolylemezeket talált a morsanszki és a kazányi múzeum gyűjteményében. 2 Dienes I., FA 16 (1964) 79-112.; A bodrogszerdahelyi és újfehértó-micskepusztai tarsolyunkhoz sok szempontból hasonló a veszelovói temető 5. sírjából előkerült veretes tarsoly. Halikov, A. H-lie^uhova, E. A., Materiali к drevnej isztorii Povetluzsja. (Gorkij 1960) 36., 28. ábra 2. - Az ősmordvin panovói temető 2. sírjában a mi tarsolyainkhoz hasonló bőrtarsoly került elő. Fedelét ezüst lemez borította, amelyen három griff ábrázolása látható növénymintás háttérrel. Sajnos, a lemez nagyon töredékes, így annak sem eredeti alakját, sem méreteit nem lehet megállapítani. Bár az egész kompozíciót nem ismerjük, minden bizonnyal a veszelovói és a bezdédi tarsolylemezek párhuzamait sejthetjük benne. Erre engednek következtetni az iráni művészetből eredeztethető állatalakok. - Materialnaja kultura szredne-cninszkoj mordvi VIII-XI vv. (Szaranszk 1969) 13-14., I. t. - Ugyancsak e területről, a jelizavet-mihajlovkai temető 56. sírjából került elő az újfehértó-micskepusztai tarsoly fedőlapjának sarkain levő és a bodrogszerdahelyi rókafej alakú tarsolyveret egy-egy párhuzama: Uo. 56., XXXII. t. 1-2. —