Folia archeologica 24.

Török Gyula: VII. századi sírok Kerepesről

KEREPES 129 I 1 11. ábra 50 em középavar korúaknái a rejtett fülkés, gazdag (esetleg fejedelmi) temetés lehetősége ki lenne zárva. Mi abból indulunk ki, hogy a két temetkezési változat előfordulása nálunk .eletanyag, idő, sírirány

4" és területi elhelyezkedés tekintetében is különbséget mutat, így a korai avar kori zárt emlékcsoport mellett egy későbbi csoport kezd kibontakozni: a padmalyos sírokba temetkező és azokat kísérőké. Csallány Dezsőnek munkája megírásakor még nem állhatott rendelkezésére az ötvenes évek hazai és szovjetunióbeli kutatási anyaga. Harmatta János 1954-ben a fülkesíros temetkezéseket elsősorban a volgai bolgárok lakta vidékkel hozta kapcsolatba és a kutrigur-bolgárok anyagának tartja

4

7 Csallány fülkesíros „ázsiai avar" csoportját. Kovrig Ilona 1955-ben megjelent cikkében

4

8 az avar megszállással foglalkozva jegyzi meg, hogy a jó minőségű és gondos megmunkálású vasak (kengyel, zabla, kopja. . .) nem a Maros-Tisza-Aranka közén gyakori fülkesíros temetkezésekre jellemzőek, hanem az azt környező és főleg dunántúli területek avar leleteire. E vasak előfordulásával „feltehetőleg már a VI. század harmadik harmadában számolhatunk". Az utóbbiak körében fordulnak elő a külön eltemetett lószerszámok is, amelynek szokását Dél-Szibériából, az Altáj vidékéről és Észak-Mongóliából ismeri.

4<

J Kovrig egyetértve Harmattával, valószínűbbnek tartja, hogy a szóban forgó fülkesíros temetkezés bolgár kutriguroktól származik, s a jó minőségű és megmunkálású vasak hazánkban az ázsiai avarok VI-VIII. századi sírjaiban találhatók.

5

0 A jellegzetes temetkezési szokás hirtelen megszakadását, helyesen, a kutrigurok 631-632. évi vereségével és menekülésével magyarázza. 4

e Uo. " Harmatta ]., Arch. Ért. 81(1954) 205. 4

8 Kovrig I., Arch. Ért. 82(1955) 30-44. 4

9 Uo. 43. 5

0 Uo. 9 Folia Archaeologica 1973