Folia archeologica 24.
Török Gyula: VII. századi sírok Kerepesről
126 TÖRÖK GYULA ovális bronzcsat kíséretében és a 258. sírból 3 5 szemes és csurgatott díszű üveggyöngyök kíséretében. A kerepesi fülbevalók hordozói már a VII. század első felében megérkezhettek a Kárpát-medencébe. A D. sírban talált orsógomb jellegzetes pecsétlő mintájával az a típus, amelynek díszei megtalálhatók a dák-szarmata-római kori kerámiától 3 6 a korai avar kor gömbhasú szürke kerámiájáig, 3 7 de már nem jellemzőek a késői avar korra. A D. sírban még egy érdekes tárgy volt: egy díszített csontlapokkal borított, gyufásdobozhoz hasonló alakú és nagyságú tok. Négy hosszú oldala közül a két keskeny csak nyújtott zegzug barázdával, a két szélesebb lap két-két egymásba kapcsolódó lant alakú motívummal díszített. Két végén nem volt csontlap borítás. Maga a tok elkorhadt és a csontlapok belső felülete nem őrizte meg a vasrozsdát, mégis tűtartó toknak tartjuk. Állattartó népeknél a fa- és csontfaragás közelebb áll népművészetükhöz, mint az ötvösök által készített fémtárgyakon található, sokszor nemzetközi - avar viszonylatban bizánci - mintakincs. Ezt az összetett motívumot, mivel itt csontfaragáson, egy másik, nagyobb avar temető VII. századi részében préselt övvereteken, 3 8 sőt továbbélve öntött nagyszíjvégeken is megtaláljuk, 3 U az itt megtelepedők magukkal hozott népművészeti mintaelemének kell tekinteni. Ez esetben nem a „pont-kör" részletekre, hanem az S-motívumokra és az ezekből összeállított lant és szív idomú mintákra gondoltunk. PADMALYOS TEMETÉS A kerepesi temető J. (ifjú) és F. (gyermek) sírja volt padmalyos készítésű. A J. sír feltárásnál a humusz felső sötétebb rétegének eltávolítása után szabályosan kirajzolódott a 168 cm hosszú és 54 cm széles sírgödör tarka foltja. Ebben hatoltunk le 106 cm mélységre, az érintetlen kavicsréteg felszínéig ( 10. ábra). Ez a sírakna teljesen leletanyag és csontrészek nélküli volt. A sírfal tövének tisztításánál a keleti oldal függőleges síkján kívül egy kézujjcsontot találtunk, és tovább bontva előkerült a jobb kéz többi csontja, az alkar, majd a sír egész keleti hosszát betöltő, 48 cm széles és 38 cm magas oldalfülkében egy fiatal egyén (iuv.) teljes csontváza. A sírakna K-i oldalába a tulajdonképpeni sírt úgy vágták be, hogy a fülkemennyezet befelé egyre alacsonyabb, a fenék kissé íves és mélyebb lett (11. ábra). A csontváz hossza 137 cm (csak bokáig mért!). A hazai népi temetkezésben a hasonló sírokat „padmalyos"-nak mondják. 4 0 A J. sír feltárása segített ahhoz, hogy az öt nappal korábban feltárt F. gyermeksír hasonló kiásását és a halott sírbahelyezését rekonstruálhassuk. Az F. sírnál is a kiásott sírakna partosabb keleti oldala felé fülkét vájtak és abba rejtették a nyilván féltett és szeretett gyerme3 5 Uo. 3. ábra 6-12. 3 6 Mócsy A., Arch. Ért. 82(1955) 65., XV. t. 13. 3 7 Bóna I., A népvándorlás kora Fejér megyében. FMT 1/5. (Székesfehérvár 1971) 19. kép (Kálóz-Nagyhörcsökpuszta). 3 8 Török Gy., Das awarenzeitliche Gräberfeld von Halimba im VI-IX. Jahrhundert. Studijné zvesti AuSAV 16(1968) 267 3 9 Hampe l ]., Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. III. (Braunschweig 1905) 134. t. 1. (Csúny). 41 1 Padmalyos temetkezés, Dienes István szives tájékoztatása alapján, a tiszanánai és szakonyi honfoglalás kori temetőkben is előfordult. Utóbbit lásd: Dienes I., A honfoglaló magyarok. (Bp. 1972) 3. ábra 7. sír.
