Folia archeologica 23.

V. Kocztur Éva: Újabb adatok Gorsium őslakosságának háztípusaihoz

44 V. KOCZTUR ÉVA A 16. házat mind felépítésében, mind leletanyagát illetően összehasonlíthatjuk a táci io. házzal.

9 A terra sigillaták között mindkettőnél megtaláljuk ugyan a korai gyártmányokat, de a késői darabok végső soron a II. század második felére datálják őket. A márványos festésű töredékeket csak a későbbi, széles ecsetkezeléssel díszített darabok képviselik,

1

0 vsz. brigetioi műhelyből valók. A 4. számú (6. ábra 1 ) a többi táci darabhoz hasonlóan, szintén a II. sz. második felére jellemző, szabálytalan, foltos festéssel készült.

1

1 A bennszülött, pecsételt kerámiában egyformán megtaláljuk az egyszerű, rozettával díszített típust, amely dél-pannóniai mintakincs

1

2 (26. számú), és a terra sigillata utánzatú, dúsan mintázott példányokat (27-29. számú). Ezek pontos datálása nehéz feladat. Póczy Klára megállapítása szerint virágkora a II. század közepe.

1

3 Ezt a véleményt a táci darabok is megerősítik. A korábban megismert anyaghoz viszonyítva, nem találunk eltérést a házikerámiában sem. A ház típusának párhuzamait táblázatunk mutatja be, amely egyben összefoglalja valamennyi táci háztípus adatait és analógiáit is. A kelta-római településekről, az ott feltárt házakról sok szó esik irodalmunkban. Összefüggő teleprészek feltárására nálunk azonban még kevés példát találunk. Ezért megpróbáltunk kicsit részletesebben foglalkozni a nagyobb méretű, teljesebb kutatási eredményeket hozó csehszlovákiai telepásatásokkal. A két terület anyagának összevetésekor sok hasonlóságot találunk a technikai megoldásokban. Ugyanakkor lényegbe vágó különbségek határozzák meg mindkét területen a települések jellegét. 1. A csehszlovákiai területeken csaknem minden telepen megtalálták a koravaskori réteget is. A császárkori anyag rendszerint LT D-vel együtt kerül elő. Nincsen tehát olyan hiátus a két korszak között, mint Pannóniában. 2. Telepeik nagy része jellegében teljesen más, mint a pannóniai bennszülött vicusok. Gazdasági feltételeik más-más életformát alakítottak ki a két területen. - Pannóniában alapvetően mezőgazdasággal foglalkozott a lakosság. Kis falvakban, tanyákon élt. (Az oppidumok kérdését itt nem érintjük, hiszen az általunk vizsgált időszakban ezek már nem játszottak jelentős szerepet.) Az ásványi kincsekben gazdag csehszlovákiai telepek között jól elkülöníthetők a nagy ipari és kereskedelmi centrumok, mint Tuchlovice,

1

4 Záluzi, a Bclmérete: 300x210 cm, tájolása: K-Ny. ÉNy-i végéhez 70 X jo cm-es, 26 cm mély gödör csatlakozik. A cölöplyukak elhelyezkedését 1. az összehasonlító táblázaton. 1

0 Gose, E

., Gefässtypen der römischen Keramik im Rheinland. Bonner Jahrbücher Beihefte I. (Bonn 1950) 16. 1

1 Pannóniában ritkán alkalmazott festésmód: Barkóc^i L., FA 8(1956) 71 skk. Általában keveset tudunk a mintás, foltos festésről. A II. sz. 70-80-as éveiben elpusztult telepeken még megvan, mint pl. Bicsérd, de igen kis mennyiségben. Bónis É. szíves szóbeli közlése. 1

2 Barkódéi L.-Bónis É., Acta Arch. Hung. 4(1954) 167. 1

3 Póczy К., Arch.Ért. 79(1952) 103. -Táci leleteink nagyrészt Lezouxban 150-190 között gyártott terra sigillatákkal együtt kerülnek elő. 1

4 Pleiner, R., Tuchlovice I. — Nové sidlistè z doby rimské na Kladensku v Cechách. ArRoz 6(i954) 776-783-