Folia archeologica 23.

Fodor István: Újabb adatok a bánkúti sír értékeléséhez

A BÁNKÚTI SÍR 241 8. ábra , i ( szítésmóddal a XIII-XIV. századi Aranyhorda-beli pénzeken is.

3

0 (A halábrázolás fentebb már említett értelmezésével a mongolok a kínaiak révén ismerkedtek meg, később ez náluk is széles körben elterjedt, ezenkívül feltehető, hogy részükre az első halas tükröket a szolgálatukba szegődött vagy kényszerített kínai bronzöntő mesterek készíthették.) így tehát a bánkúti sír leletei egységesen a XIII. század második felére és a XIV. századra keltezhetők. A lelet másik fontos kérdése, mely a közlés idején szintén kevésbé megoldhatónak tűnt, a Bánkúton eltemetett gazdag nő etnikai hovatartozása. Már Banner János feltette, hogy amennyiben bebizonyosodik, hogy a sír leletei a XIII. századra keltezhetők, úgy lehetséges, hogy az a tatárjárás egyetlen hazai régészeti emléke.

3

1 Később ezt a feltételezést többen elfogadták.

3

2 Az aláb3

0 Janina, S'z- A., Dzsucsidszkie moneti iz raszkopok i szborov Kujbisevszkoj ekszpedicii V Bolgarah v 1946-1952 gg. MIA 42. (Moszkva 1954) 451; Ua., Dzsucsidszkie moneti iz raszkopok i szborov Kujbisevszkoj ekszpedicii v Bolgarah v 1953-1954 gg. MIA 61. (Moszkva 1958) 412.; Ua., Obsij obzor kollekcii dzsucsidszkih monet iz raszkopok is szborov Kujbisevszkoj ekszpedicii v Bolgarah (1946-1958). MIA ni. (Moszkva 1962) 157. - A mongol hódítás utáni időkre keltezhetők az említett kazahsztáni s minden bizonnyal a dél-szibériai leletek is. Banner /., i. m. XXII. t. 2, 4, 5. 31 L- 3- )• 3

2 „A bánkúti (Békés m.) lelet (lovas felszerelés tárgyai, valamint belső-ázsiai kapcsolatokra utaló bronztükör) a hazánkat végigpusztító tatárok egyetlen ismert emléke." Vezető a „Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig" c. kiállításhoz. MNM. (Bp. 1968) 23.