Folia archeologica 23.

Török Gyula: Halottcsonkítás egy dunavarsányi avar sírban

DUNAVARSÁNY 187 4. ábra rögzítve s ezért nem rágta szét a rozsda, mint a legtöbb esetben. A fülbevalókarika felső ívén ülő díszt nem üveggyöngyből, hanem - a régebbi kisgömbös fülbevalók stílusában — két félgömb alakú bronzlemezből, kis gömbbé forrasztva készítették. Hatoldalú, zöld üveghasáb gyöngycsüngőjét - gondos készítése miatt - nem repesztette szét a rozsdásodástól megduzzadó bronz tengelye, mert a fülbevaló ügyes mestere a vékony bronz csüngőtengelyre fonalat tekert (8. ábra), s ennek rugalmassága ellensúlyozta a rozsdásodáskor fellépő belső feszítő erőt. ABizáncból közvetlenül érkező ötvösművekkel szemben

1

2 ez a típus előzményeivel inkább a Fekete-tenger keleti partvidéke felé mutat.

1

3 Jelentéktelen formaváltozása már a Kárpát-medencében ment végbe a VIII. század első felében. Az első sír edénye (6. ábra j) jól ismert típus az avar kor második felének elejéről.

1

4 A sírban talált fülbevalótípus alapján is a VIII. század első felében kerülhetett a földbe. Ezzel az edénytípussal „Sárga kerámia" elnevezés alatt foglalkoztak a csehszlovák

1

5 és magyar kutatók is.

1

6 Rokon példányait azok a fazeka1

2 Ilyenek a Kiskőrös vágóhídi avar fejedelmi család temetőjében is találhatók. László Gy., Etudes archéologiques sur l'histoire de la société des Avars. AH 34. (Bp. 195 5) 21-52., II. t. 1-2., VI. t. 3-4. 1

3 Finom granulációval a csüngő tölcsérdíszén. 1

4 Garam É., Arch. Ért. 96 (1969) 207 sk. 1

5 Cilinská, Z., Slawisch-awarisches Gräberfeld in Nővé Zámky. Arch. Slov. Fontes 7. (Bratislava 1966) x 37—141. ; Bialeková D., Zltá keramika z pohrebísk obdobia avarskej rise V Karpatskej kotline. Die gelbe Keramik aus den awarenzeitlichen Gräberfeldern im Karpatenbecken. SA 15 (1967) 1-76. 16 Garam É., i. m. 207. felsorolja a magyar kutatókat.