Folia archeologica 23.

Garam Éva: Avar temetők Andocson

AVAR TEMETŐK ANDOCSON 1 69 egyidejűek a négyzet alakú préselt övdíszekkel, melyeknek már ismerjük a haszná­lati idejét, ami a VII. század közepétől a század utolsó évtizedéig terjedt. A kerek karikájú fülbevalók a VII. század utolsó harmadától számított 3. avar kori periódus legkorábbi fülbevalótípusai. Ugyanebben az időben kezdő­dik a dinnyemag alakú üveggyöngyök használata is. Az a tény, hogy kisgyöngyös fülbevalót vegyes és dinnyemag alakú gyöngyökből álló gyöngysorokkal együtt is találunk, a korszakokat egymástól elválasztó nem merev határvonalról tanúskodik. A gúla alakúra csoportosított bogyós, csillag alakú öntött és három felhúzott lemezgömbbel díszített fülbevalók ugyancsak az átmeneti időszak jellemzői. (4,. 5., 5 2., 93., 97., 147. sír.) Az utóbbi két típusú fülbevaló kis lemezgömbcsüngős vagy kisgyöngyös fülbevalókkal volt egy-egy sírban. A sírok gyöngysorai vegyes vagy dinnyemag alakú gyöngyökből álltak, ami azt mutatja, hogy e fülbevalók és gyöngytípusok használati ideje nem esett távol egymástól, és a régebbi típusú fülbevalókat újabb divatú gyöngyökkel együtt is viselték. A rombusz keresztmetszetű, ovális fülbevaló, hosszúkás üveggyöngycsüngő­vel díszítve (90. sír) a VIII. század kedvelt ékszere volt, általában dinnyemag alakú gyöngyökkel viselték. A temetőrész legkésőbbi fülbevalói a 84. és 134./a. sír ékszerei, mely sírok egyben a feltárt temetőrész legkésőbbi temetkezései is. A csavart végű fülbevalók használata már IX. század eleji temetkezésekre utal. 3 6 12 sírban csak egyszerű, nyitott bronzkarika fülbevalók voltak, melyek az avar korban végig használatosak. Karperec a 2., 5., 12., 36, 39. sírban volt. A kerek átmetszetű bronz és vas kar­perecek még а VII. század, de a rombusz keresztmetszetű bronz karperec már а VIII. század jellemzője. Karperecet a módosabb nők viseltek, mind az öt kar­pereces sírban volt gyöngy és fülbevaló is. A 39., 107. és 147. sír bronz karika- vagy pántgjwv/je nem korhatározó. Vas- ill. bron^csat a női sírok csaknem 80%-ában volt, vagyis a nők többsége csattal összeszorított övű felsőruhát viselt. Még magasabb e sírok száma, ha a csat nélküli késes és karikás sírok számát is hozzáadjuk, ugyanis ezekben a sírokban a kések és karikák helyzete utal a csat nélküli övek meglétére. Egymásba akasztott, különböző méretű vaskarikák vagy vaslánc 18 női sírban volt. Nagyobbrészt a bal combcsont mellett feküdtek, közelükben tűtartó, orsó és kés volt. A vaskarikák és láncok feltehetően bőr- vagy vászontarsoly tartozékai lehettek, az egyszerű vaskarikákhoz hasonlóan ezekkel vagy ezeken keresztül akasztották az övre a tarsolyokat. b) Es-^kö^ök : Orsógomb a sírok több mint 5 о %-ában volt, a leletegyüttesek gazdagságára való tekintet nélkül. Agyagból készültek, kettős csonkakúp alakúak, körbefutó vonalsor díszítéssel. Zömmel a medence bal oldalán találhatók, ami azonban nem viseleti, hanem temetkezési szokást jelent. A merev pálcájú orsógombok övre függesztése ugyanis nem lett volna praktikus, az övbe dugva pedig a pálca a moz­gásban akadályozó. Tűtartó 14 sírban volt, melyek közül 9 sírban orsógombot is találtunk. Az egyszerű, madárcsontból faragott, díszítetlen tűtartókat az övre akasztva, a jobb vagy bal oldalon egyaránt viselték. 3 6 Cs. Sós A., Acta Arch. Hung. 13 (1961) 266.

Next

/
Thumbnails
Contents