Folia archeologica 23.

Garam Éva: Avar temetők Andocson

AVAR TEMETŐK ANDOCSON 1

69 IV. A sírok leleteinek rövid elemzése és értékelése Az újhalastói temető 27 sírjában 24 felnőttet, 2 gyermeket és 1 lovat temettek. A leletanyag alapján a 3., 11., 15., 17., 19., 20., 21., 22., 24. sír férfi-, az 5., 6., 7., 9., 10., 12., 13., 16., 18. sír női, a 26., 27. sír gyermek-, a 23. sír pedig lósír volt.

1

3 I. Férfisírok a) Viseletbe^ tartozó tárgyak Fülbevalókarika, egy s^emgyöngy és vaskarperec volt a 15. sírban, melyet a fenti leleteken kívül a sír háromélű nyílhegye férfisírnak határoz meg. A fülbevalókarika és egy szem gyöngy - mint azt más avar temetőink hitelesen meghatározott férfisírjai alapján tudjuk - általában a rangosabb férfisírok jellemzője. Az egy szem gyöngy nyakba akasztásának szokása babonás hátteret sejtet.

1

4 Övdís^ek a 17., 19., 20., 21., 22. és 24. sírban voltak, melyek közül a 20. sír vereteinek formája ismeretlen, a többi 5 síré pedig két csoportba sorolható. A 19., 21. és 22. sír veretei br.-lemezből készültek, geometrikus díszítésűek. Az előlapok széle lehajló, a hátlapok sima br.-lemezből készültek. A 17. és 24. sír szíj végei ezüstlemezből préseltek, belsejükben ólombélés ül, a szíj szorító részen bordázott pánt fut körbe. Egyik töredéken geometrikus mintarész látható. A 19., 21. és 22. sír préselt övvereteinek geometrikus díszítése beletartozik abba a VI. század közepétől a VII. század közepéig megtalálható, bizánci eredetű mintákat utánzó mintakincsbe, melynek vezérleletei egyrészt a pénzzel keltezett fejedelmi sírok övdíszei, másrészt az ötvössírok préselőtövei. A 22. sír geometrikus díszű nagyszíjvége és övveretei közeli rokonságot mutatnak a Pápa-úrdombi 2. sír övdíszeivel.

1

5 A 17. és 24. sír ezüstlemez szíj végei szintén a koraavar kor jellegzetes övdíszei közé tartoznak. A szíjvégek olyan sokmellékszíjas övek tartozékai, melyek idegenek a későavar emlékanyagban, viszont a VI-VII. században még a Kárpátmedencétől Ny-ra eső területeken is ismertek voltak. A törökbálinti 2. sírt, melynek szíjvégei az újhalastói 17. és 24. síréhoz hasonlók, Kovrig Ilona legkésőbben a VII. század elejére keltezi, keltezését pedig az e korból származó, bizánci pénzekkel datált fejdelmi sírok és a törökbálinti sírok hasonló leletanyagára alapozza.

1

6 A 17. sír szíjvégeinél meg kell jegyeznünk, hogy hasonló típusú szíjvégek a koraavar kor lószerszám díszeiként is ismertek, a sírban szereplő keskeny bronz pántokkal együtt. Feltehető, hogy a gyors leletmentés következtében a sírok leletei keveredtek, és az ólombéléses szíjvégek a lósír tartozékai lennének, bár ennek ellentmond az egyik szíjvégen látható minta, mely férfisírok szíjvégein használatos. 1

3 Mivel mindkét temető antropológiai anyaga hiányos, és a meglevő anyag feldolgozása sem történt meg, a sírok nemenkénti szétválasztásánál az ásatok megfigyelésére és a leletanyagra tám aszkodtunk. 1

4 Kovrig /., FA 9 (1957) 122-123. 1

5 Jankó L., Arch. Ért. 44 (1930) 88. kép. 16 Kovrig /., FA 1957. 123., 131.