Folia archeologica 22.

Gervers-Molnár Vera: A sárospataki bokályos ház

GERVERS-MOLNAR VERA sokszor drága török falburkoló csempékkel, ún. bokály-táblákkal emelték, amiből a „bokályos ház" név is ered.

5 „Bokályos ház" bokály-tábláinak valóságos töredékei legelőször a sárospataki vár ásatásai során kerültek elő (i. ábra). Dercsényi Dezső és Gerő László szintkutató munkái a Vörös torony déli oldalánál már 1949-5o-ben rábukkantak néhány csempe-darabra.

6 A későbbi - 1963-65. évi - ásatások

7 pedig a Vörös torony körül

8 és a Veres bástyában

9 olyan nagy mennyiségben tártak fel bokály-töredékeket, hogy az egyes csempék rekonstruákciója (2. ábra) és mintegy 2 m

2-nyi paneljük teljes helyreállítása is lehetségessé vált

1

0 (j. ábra). A pataki ásatások kétféle nagyságú, de díszítésben határozottan rokon csempét hoztak napvilágra. A nagyobb bokály-táblák mérete 25X25 cm; a kisebbeké 11,5 X 25 cm (jelentősen kisebb mennyiségben kerültek elő, mint a négyszögletes darabok). A csempék vastagsága általában 12-14 m

m között váltakozik. Ez a vastagság az oldalak mentén enyhe szögben befelé törik, úgy, hogy amikor két csempét egymás mellé helyeztek, belső oldaluknál egy ,,V" alakú rész üresen maradt a vakolat számára. Ez a keskeny rés tette lehetővé, hogy a csempéket a legcsekélyebb habarcs-sáv megmutatása nélkül lehetett egy nagyobb felületen egymás mellé felrakni; a meszes habarcs belülről tartotta őket. (Horváth M., M. Tört. Tár 11 (1862) 176-177. 6. pont). - 1676-ban pedig I. Apafi Mihály fejedelem a következőket jegyezte fel ugyancsak a gyulafehérvári audientiás házra vonatkozólag: „October 13 Kedden virradólag adta Isten Apafi Mihály fiamat Fejérvárott három fertálykor négy órára, ki is 18. Octobris a bokályos audientia házban kereszteltetett meg Toféus Mihály által". (I. és II. Apafi Mihály erdélyi fejedelmek naplója, 1634-1694. Közli Tóth E., Erdélyi Múzeum 1900.) 5 A bokály szó végső forrása feltehetően a szó egyiptomi megfelelője, mely azonban a legkorábban a görögből mutatható ki, ahol italok hűtésére szolgáló agyagedényt jelentett. Az olasz nyelvbe (boccale) a középlatin bancalis révén került; s részben közvetlenül az olaszból, részben a német vagy más nyelvek közvetítésével lett európai vándorszóvá. - A XVII. sz.-i Erdélyben egy bizonyos fajta keleti - eredetileg valószínűleg izniki török - kerámiának az anyagát (fehér) jelentette, s írott szövegekben általában jelzős összetételeknél fordult elő, mint pl. „bokály-tábla". Bethlen és Rákóczi idejében a bokály-táblákkal díszített termek fontossága Erdélyben olyan nagy lett, hogy a „bokály" szó több esetben elveszítette anyagjelző szerepét és magát a török falburkoló csempét is jelentette, amit jól mutat a „bokályos ház" összetétel. Más esetekben majolika vagy félmajolika edények állandó jelzőjeként ismeretes, mint „bokály-korsó", „bokály-edény", „bokály-tálacska", „bokály fehér kancsó", „bokály-sótartó", „bokály-kanna" stb. Valószínűleg így nevezték az izniki és az új keresztények által készített edényeket is. Vannak adatok, melyekből az is kitűnik, hogy Erdélyben a XVIIÍ. sz.-ban bizonyos kályhákat „bokály-kemencé"-nek neveztek. A „bokály" szó a későbbiekben a népi kerámia egy edény-fajtájának a gyűjtőnevévé vált. [Oklevél Szótár; Nyelvtörténeti Szótár; Csefkó Gy., i. m.; Szabó T. ^4.,MNy (6 (1940) 187.; Herepei ]., i. m. ; A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I. (Bp. 1967) 327.] 6 Dercsényi D. - Gerő L., A sárospataki Rákóczi-vár. (Bp. 1953) 19-20.; Herepei cikkének ismertetése: Sz 92 (1958) 442.; Dercsényi D. — Gerő L., A sárospataki Rákóczi-vár. (Bp. 1963) 54, 9

27 1963 tavaszán az ásatásokat vezette: Kovalovszki Júlia; 1963 júliusától 1965 végéig:Molnár Vera. 8 A Vörös torony körüli olasz bástyában a nyugati és déli oldalakon (1963-64); az északi bejárat előtti hídverem feltöltésének alsó és felső rétegében (1963). 9 A Veres bástya - vagyis a vár DNy-i sarokbástyája - lejáratát tisztázó ásatásnál (1965). 1

0 A restaurálást és rekonstrukciót a Magyar Nemzeti Múzeum restaurátor műhelye végezte Budapesten. Id. cikkemben előzőleg már megkíséreltem a csempék rekonstrukcióját, de a későbbiek során ez a rekonstrukció nem bizonyult minden részletében teljesen helytállónak.