Folia archeologica 22.

Tóth István: Adatok a pannóniai keleti kultuszok történetéhez

PANNÓNIAI K

IÏL

RTI KULTUSZOK 47 A III. század első harmadában ui. ez a két város közismerten központja volt a keleti istenek tiszteletének.

7 juppiter Dolichenus kultuszának különösen Brigetioban maradt fenn gazdag emlékanyaga,

8 de valószínűnek látszik, hogy az Aquincumból jelenleg ismert szórványos emlékek

9 nem tükrözik hiánytalanul a kultusznak a város és a legio vallási életében betöltött szerepét. A brigetioi Dolichenus hivőközösség virágkora a III. sz. első két évtizedére tehető, s ezután a kultusz jelentősége viszonylag gyorsan hanyatlott. P. Merlat, I.áng Nándor véleménye alapján, a 235 körüli évekre keltezi a szentély pusztulását,

1" s ez után az időpont után a Dolichenum felépüléséről, vagy a kultusz új erőre kapásáról már nincs tudomásunk.

1

1 Ebben az összefüggésben különösen figyelemre méltó a tokodi oltár, amely - mai ismereteink szerint - a Dolichenus-tisztelet legkésőbbi, biztosan datálható emléke Kelet-Pannóniából.

1

2 A dedikáló neve -Romanus - Pannóniában mindenkor elterjedt volt. Az I—II. század folyamán jellegzetesen a bennszülött névadáshoz kötődött,

1

3 míg a II. század végén és a 111. század folyamán több keleti származású személyt találunk a név viselői között.

1

4 Ezúttal, tekintetbe véve, hogy Juppiter Dolichenus tisztelői között Pannóniában alig találunk bennszülötteket, ill. hogy az isten tisztelőinek jelentős hányada keleti eredetű volt, az oltár állítójában latin nevű orientális - feltehetőleg syriai - származású személyt kell látnunk. Az isten nevének Dnlceno, ill. Dulcheno formában való átírása a pannóniai emlékeken még két alkalommal fordul elő,

1

5 s más területeken is találkozunk vele,

1

0 de a Brigetioból is7 Aquincumról összefoglalóan: Brelicb A., Aquincum vallásos élete. LA I. DissPann II: 10. (Bp. 1938) 20 skk.; Nagy T., Vallási élet Aquincumban. Bp. Tört. I/2. (Bp. 1942) 424 skkAlföldy G., Acta Arch. Hung. 13(1961) 103 skk. főleg 113 skk.; Brigetioról: Barkóczi L., Brigetio. DissPann II: 22. (Bp . 1944, 1951) 33 skk.; KádárZ., Die kleinasiatisch-syrischen Kulte zur Römerzeit in Ungarn. Etudes Préliminaires aux Religions Orientales dans l'Empire Romain 2. (Leiden 1962) 3 skk., 42 skk. "Lang N., Das Dolichenum von Brigetio. LA II. DissPann II: 11. (Bp. 1941) 165 skk.; Merlat

, P., Répertoire des inscriptions et monuments figurés du culte de Juppiter Dolichenus. (Rennes 1951) 82 skk. (továbbiakban: Merlat, P. Rép.) és Va., Juppiter Dolichenus. Essai d'interprétation et de synthèse. (Paris i960) 133 skk. (továbbiakban Merlat, P., Jup. Dol.). 1

J Merlat, P., Rép. no. 71-72.; Nagy T., i. m. 430 sk.; Kádár Z., i. m. 15 skk. 11

1 Láng N., i. m. 167.; Merlat, P., Jup. Dol. 135.; Vö. míg Alföldy G., AnTan 8(1961) 302. 1

1 A szentélyben a IV. század elején már temetkeznek. Vö. Láng N., i. m. 167; Merlat, P., Jup. Dol. 133 skk. 1

2 Pannónia superior s egyben mindkét Pannónia legkésőbbi, biztosan datálható Dolichenus emléke is csupán kevéssel később került felállításra: CIL III 11135 = Merlat, P., Rép. 110. 108. (Carnuntum) -Maximinus Thrax uralkodása idején (235-238). - A sokáig IV. századinak tartott gorsiumi oltár helyes datálását és irodalmát 1. Fitz ]•, Arch. Ért. 85(1958) 158. és Ua., Alba R:gia 2-3(1961-62) 211.; Vö Tóth I., Acta Arch. Hung. 23 (1971) s. a. 1:

1 Mócsy A., Die Bevölkerung von Pannonién bis zu den Markomannenkriegen. (Bp. 1959) 187. s. v. Romamis. 1

4 Barkóczi L., Acta Arch. Hung. 16(1964) 322 s. v. Romanns. - Egy távoli, de jellemző adat a Romanus név viselőire: Dragomir, 1. T., Un nou monument sculptural al lui Iupiter Dolichenus de la Cerna. SCIV 15(1964) 535 skk.: . . . Aur-Marinus Romamts sac. I. 0. m. D. 222-235. (Moesia inferior). 1

5 CIL III 3316 Merlat, P.,Rép. no. 65.(Lussonium) ; CIL III 3462 = 13366= Merlat,P., Rép. no. 71. (Aquincum). 1

6 Uo. no. 17. (Bilak - Dacia), no. 27. (Ampelum - Dacia), no. 52. (Pincum-Moesia superior), no. 57. (Vrlika-Moesia superior), no. 157. (Mauer a. d. Url - Noricum), no. 162. (uo.) no. 170. (Pfünz - Raetia), no. 264. (Ostia).