Folia archeologica 22.

Tardy Lajos - Tóth Endre: Pjotr Ivanovics Keppen 1822. évi pest-budai naplójának régészeti vonatkozásai

38 TARDY LAJOS — TÓTH ENDRE az aquincumi római maradványokkal kapcsolatban Schönvisner: De ruderibus laconici caldariique Romani с. művére

7 stb. A jelen tanulmányban Keppen úti naplójának csupán azokat a részleteit emeljük ki kivonatos formában, amelyek elsősorban Buda régészeti emlékeiről, az aquincumi római maradványokról és a Magyar Nemzeti Múzeum római régiségeiről emlékeznek meg. Keppen 1822. május 12-én érkezett Pestre. Itt, többek között, megismerkedett Schedius Lajossal és Horvát Istvánnal, akiktől sok információt nyert-. A Nemzeti Múzeumba május 16-án látogatott el. Először a könyvtárat, majd a római feliratok gyűjteményét tekintette meg. Lerajzolta Lebitma magister mimariorum sírkövét,

8 mely az Érem- és Régiségtárban volt elhelyezve. Megjegyzi, hogy a felirat még nincsen publikálva. A. Haliczky - J. F. Miller: Sexagena inscriptionum" c. művének ismertetése után a Mithras kultusz emlékeivel foglalkozik. Keppen különösen a keleti kultuszok, elsősorban Mithras kultuszának emlékei iránt érdeklődött. Ütjai során sok, e kultusz emlékeire vonatkozó adatot jegyzett fel. Régészeti tárgyú műveiben

11

1 előszeretettel foglalkozik vallástörténeti témákkal. Részletes leírást ad a Budaörsön előkerült, és a Nemzeti Múzeumban őrzött, ma is meglevő Mithras domborműről.

1

1 Megjegyzi, hogy hasonló emlékek Tirolban is kerültek elő, melyeket Hormayr báró publikált.

1

2 Schediusszal és Horváttal folytatott beszélgetései során is gyűjtött a pannóniai kultuszra vonatkozó adatokat. Schedius hívta fel figyelmét, hogy Pest mellett, az „Ördögmalom"-nál került elő Mithras emlék, de közelebbi adatokat nem tud róla; továbbá Veszprém megyében is találtak a Mithras kultusszal kapcsolatos leleteket. Keppen a hallottakat elmondhatta Horvátnak is, mert később leírja, hogy Horvát szerint a Veszprém megyei emlék nem Veszprém megyében, hanem Fejér megyében, a Duna mellett került elő teljesen széttört állapotban. Sajnos, ezeket az adatokat azonosítani alig lehetséges. Az sem biztos, hogy a Schedius, ill. Horvát által említett maradványok valóban a Mithras kultusszal álltak-e kapcsolatban. A Schedius által Veszprém megyeinek, a Horváth által Fejér megyeinek tartott emlékeket szét kell választani, nyilván két különböző lelőhelyű maradványról van szó. Veszprém megyében jelenleg nem ismerünk Mithras kultuszra utaló emlékeket. Lehetséges azonban, hogy a Fejér megyei, de a veszprémi megyehatárhoz közel fekvő sárkeszi mithraeumról van szó, ámbár ennek maradványait csak 1932-ben tárták fel;

1

3 de ez nem zárja ki, hogy már a XIX. sz. elején is került elő innen Mithras emlék. 7 Schönvisner, S., De ruderibus laconici caldariique Romani et nonnullis aliis monumentis in solo Budensi . . . repertis. (Budae 1778). 8 CIL III 3980. 0 Haliczky А. - Miller J. F., Sexagena inscriptionum. Acta Litteraria Musei Nationalis Hungarici 1(1818) 205-310. 1

0 Keppen, P. I., Die dreygestaltete Hekate und ihre Rolle in den Mysterien. (Wien 1823); Ua., Ueber Alterthum und Kunst in Russland. (Wien 1822); Ua., Nachricht einigen sich in Ungarn, Siebenbürgen und Polen befindlichen uns bisher nur wenig oder gar nicht bekannten Alterthümern. Jahrbuch der Literatur (Anzeigeblatt) 24(1823) 1.1

1 Nagy T., BpR 15(1950) 84., 12. kép.; Vermaseren, M. J., Corpus inscriptionum et monumentorum religionis Mithriacae. II. (Haga i960) nr. 1791. 1

2 Hormayr, ]., Geschichte der gefürsteten Grafschaft Tirol. I. (Tübingen 1806) 127. 1

3 Nagy T., i. m. 46.-; Vermaseren, M. J., i. m. nr. 1809-1817.