Folia archeologica 22.

R. Pető Mária: Szarmata kori ásólelet Orosról

SZARMATA ASÓLELET 33 Párducz Mihály a szarmata kor leleteit elemezve megállapította, hogy a korszak anyagi kultúrája több rétegű: a kelta-dák alap provinciális római és szarmata befolyással keveredik, majd a későbbi időkben germán hatások érik a műveltséget. Ásóink formáján, kidolgozásának módján erősen érződik a kelta hagyomány. A korszak római ásója egészen más formájú, háromszög alakú fejével a mai ásó előzményének tekinthető. Néprajzi analógiák alapján még egy elképzelés jöhet számításba," hogy az eszközök a mai szérűnyesőhöz hasonló szerszámok lehettek. Formájuk szerint ez a feltételezés elképzelhető. A szarmata kor mezőgazdasági életéről azonban ma még nagyon keveset tudunk ahhoz, hogy állást foglalhassunk ebben a kérdésben. A Mezőgazdasági Múzeumban folyó magvizsgálatok eredményei arra mutatnak, hogy földművelést folytató népesség élt ebben az időben az Alföldön és peremvidékén. A leletek között ugyanis köles, árpa, tönkebúza, rozs és zab magvak kerültek elő.

1

0 A leletek elrejtése talán az Antoninus Pius korabeli dák támadásokkal hozható kapcsolatba; a tárgyak a szarmaták által készített Csörsz árok vonalán kívül kerültek felszínre. Az ásók, mert véleményünk szerint elsősorban a föld fellazítása lehetett a feladatuk, ily módon egyedülálló leletet képviselnek a szarmata kor munkaeszköz anyagában. 9 Erre a lehetőségre Selmeczi Kovács Attila, a Mezőgazdasági Múzeum néprajzos kutatója hívta fel figyelmemet. 1

0 P. Hartyányi B. - Nováki Gy. - Patay A., Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. sz.-ig. M. Mezőgazd. Múz. Közi. 1967-68. 46-47. 5 Folia Archaeologica 1971