Folia archeologica 22.

R. Pető Mária: Szarmata kori ásólelet Orosról

SZARMATA KORI ÁSÓLELET OROSRÓL R. PETŐ MÁRIA 1966-ban adatokat gyűjtöttünk a nyíregyházi Jósa AndrásMűzeum anyagából a Mezőgazdasági Múzeum Munkaeszköztörténeti Archívuma számára; ekkor hívta fel figyelmünket Csallány Dezső múzeumigazgató egy nagyon érdekes leletegyüttesre. Oroson (Szabolcs-Szatmár m.) hét db azonos formájú és azonos nagyságú, legyező alakú, köpüs vastárgy - a leltárkönyv adata szerint - ásó ( 1-3. ábra) került elő. Az egyes darabok mérete: h: 36, sz: 18 cm. A tárgyak legyező alakúak, alsó végükön fékörívesen hajló él található, majd a vaslemez egyre keskenyedve felül то cm hosszú és 5 cm széles, nagyjából kör átmetszetű, vaskos köpűben végződik. A köpű a vaslemez egyenes folytatása, és kalapálással készült. A tárgyak előkerülésének körülményeire Jósa Andrásnak a Nyírvidékben megjelent cikke utal: ,,. . . Zajácz Jánosnak ekéje a Kónya-dülőben, mely Orostól keletre az oros-napkori útnak közelében fekszik, egy kemény tárgyba akadt meg. A lelet tizenkét egyforma, és csaknem egymekkoraságú ásóból állott, melyek X alakban voltak egymás fölé a legszebb rendben elhelyezve." Majd később a következőket írja: ,,. . . Ezekenkivül egy épen ilyen ásót adott még Erdélyi úr, de amely Orostól nyugotra a Szardocska kis-mezei községi faiskolában Paulinszky kerülő által találtatott. Ugyanezen kis területről ugyanakkor talált Antoninus Pius Armeniacus-féle érem határozza meg ezen ásó fajnak korát."

1 Az érem azóta elkallódott, így sem pontos meghatározása, sem pontos datálása nem lehetséges. Ha az Antoninus Aug. Armeniacus név szerepelt előlapi köriratban, akkor az érem Marcus Aureliusé volt és 163-166 közé keltezhetjük.

2 De ha az armeniacus jelző a feliratban nem szerepelt, csak Jósa András magyarázó kiegészítése volt, abban az esetben az érem Antoninus Piusé (138-161) is lehetett. Megállapíthatjuk tehát, hogy az érem kettős keltezési lehetőségéből eredő időbeli eltérés az ásó datálása szempontjából lényegtelen, mert földbekerülése mindenképpen a II. század második harmadára tehető. Jósa András szerint az éremmel keltezett ásó ugyanolyan, mint a másik lelőhelyről való 12 db.

3 Tehát összesen 13 db ilyen eszköz volt, ma ebből csak hét db található a nyíregyházi múzeumban. 1 Jósa A., Mire jó a vadászat? Nyírvidék 21(1900) jan. 14., 3. - Az adat közléséért Németh Péternek ezúton mondok köszönetet. 2 The Roman Imperial Coinage. III. (London 1939) 219-227: Marcus Aurelius. 3 Jósa A., i. h.