Folia archeologica 22.

V. Ember Mária: A textilgyűjtemény új hímzései

228 V. EMBER M

ÄRIA 4. ábra sarlós levél indul. Л kinyílt gránátalma közepe mandorla alakú, két-két szélső íve belső ill. külső oldalán fogazott, kis tulipán s ennek két oldalán bogyó koronázza, szárából két kis hegyes levél nő ki. A tulipán négy, keskeny karéjos szélű, hosszú levéllel kereteit, a gránátalmát körülvevő ugyanolyan hosszúságú négy levél fogazott szélű. A leveleket találkozási pontjukban szalagcsokrok fogják össze. A levelek hegyét összekötő csokor alatt és fölött a karéjos levélből háromszirmú, a fogazott levélből ötszirmú tulipán nő, betöltve a levelek között kimaradt háromszög alakú teret. A két keskeny külső sávban kacsos íves indával kapcsolt zárt és kinyílt gránátalmák váltakoznak. A hímzés technikája fektetett laposöltés (y. ábra 2) vékony fehér selyemfonállal geometrikus mintázással leöltögetve. Ez a mintázás motívumelemenként változik, az arany- és ezüstfonalas kitöltést sávonként váltogatták, ami a hímzésnek irizáló ragyogást ad. A Nemzeti Múzeum gyűjteményében van egy XVII. századi párnavég, ami az előbbihez hasonló mintával meggyszínű selyem- és aranyfonalas hímzéssel készült (4. ábra). Mintája három-sávosan elrendezett. A szélesebb középső sávban kétféle rajzú küllős rozetta váltakozik. Az egyik négyszirmú, a szirmok is négykaréjosak, közöttük egy-egy hegyes levélel. A szirmok közepén kis levél, mögöttük egynek a hegye kandikál ki. A szirmok meggyszínű selyemfonállal, alátöltött és leöltögetett hamis laposöltéssel, - ún. perzsa varrással — (y. ábra ß) a levelek és a virág kontúrja aranyfonalas ferde laposöltéssel varrottak (y. ábra 4). A virág