Folia archeologica 22.
Gervers-Molnár Vera: A sárospataki bokályos ház
SÁROSPATAKI BOK Ä1.YOS HÁZ 217 és nyugati utazók leírásaiban a török épületek esetében sem találunk rájuk vonatkozó utalást. A bokályok valószínűleg túlságosan drágák voltak egy ilyen távoli és örökösen háborúskodó provincia építkezéseihez. Még az olyan - magyarországi vonatkozásban jelentős - emlék is, mint a pécsi Gazi Khasim pasa dzsámi, belülről csak festve volt. 0 1 A csempék Konstantinápolyban is a legnagyobb mértékű fényűzésnek számítottak. A legfontosabb mecseteket, mauzóleumokat díszítették csak velük és a szultán szerájait. Magánépítkezéseknél alig-alig fordultak elő, legfeljebb a konstantinápolyi tengerpart egy-egy előkelő palotájának tulajdonosa engedhette meg magának csempézett termek építtetését. Magyarországon „bokályos ház"-at csak az erdélyi fejedelmek, sőt közülük is csupán Bethlen Gábor és I. Rákóczi György, a két leggazdagabb fejedelem, tudott megfizetni. A gazdasági helyzet sem előttük, sem utánuk nem tette lehetővé az ilyen mértékű „királyi" luxust. De az ő csempézett termeik fénye nem maradt a konstantinápolyi szultáni szerájoké mögött. I. Rákóczi György levelezéséből láthattuk, a szultán számára ugyanazon csempékből vittek, amelyekből ő is rendelt vagy legalábbis rendelni készült (1639). A közvetlen török területen kívül nem Erdély fejedelme volt az egyetlen, akit megigézett a török pompa és a török belső terek káprázatosan vibráló ragyogása. Izniki edények sok európai országban tartoztak a féltve őrzött kincsek közé. 0 2 Stephan Gerlach 0 3 naplójából pedig arról szerzünk tudomást, hogy a bécsi udvar konstantinápolyi követe - Ungnád Dávid 0 4 - több, mint 100 arany dukátot költött kerámia edényekre és 100 ezüst tallért „niceai csempékre", melyeket Velence felé hajóztak be. 0 5 Nagyon valószínű, hogy Ungnád a császár számára vásárolt, amiből pedig az látszik elképzelhetőnek, hogy a bécsi Burg egyik termét is török bokály-táblák díszíthették már a XVI. sz. végén. Az újabb romániai ásatások ugyancsak nagyobb mennyiségű izniki kerámiát tártak fel a moldvai és valachiai fejedelmi centrumok körül. Suceavában és Iasiban, a két fontos moldvai fejedelmi központban, izniki csempetöredékek is előkerültek, melyek arra vallanak, hogy Vasile Lupu herceg palotáit is ékesítette néhány, török bokályokkal burkolt terem. 0 0 6 1 Gerő Győző szíves levélbeli közlése alapján (1968), melyért itt mondok hálás köszönetet. 6 2 Carsivell, ]., i. m. 77-90.; Lane, A., Later Islamic pottery . . . 58-59.; Ua., The Ottoman pottery . . . 278-280.; Sarre, F., Die Fayencen von Nicaea und ihr Export nach dem Abendland. Pantheon 24 (1939) 34.; Sanerlandt, M., Edelmetallfassung in der Keramik. (Berlin 1929) 43. 6: l 1573 és 1578 között a bécsi követség titkára Konstantinápolyban. 6 1 Ungnád Dávid Karintiából származott. 1593-ban nyerte el a magyarországi honosságot. Már előzőleg, Miksa császár alatt, fontos szerepet játszott a Habsburg uralkodó környezetében. 1572-ben, majd 1574-78 között követe volt Konstantinápolyban, s jól végzett diplomáciai szolgálatai eredményeképpen ő lett a bécsi haditanács elnöke. 1600-han halt meg Kassán. Felesége Láng Éva volt. Unokatestvére volt annak az Ungnád Kristófnak, akinek Balassi Bálint nagy szerelme, Losonczi Anna volt a hitvese. [Nagy I., Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. XI. (Pest 1865) 398-401./ 6 5 Gerlach S., Das Alteren Tagebuch. (Frankfurt a.M. 1674) 380. (Lane, A., Later Islamic pottery ... 58 alapján.) 6 6 Nicolescu, С., i.m. 94-102 további irodalommal. A 15. és 16. ábrák közléséért a New York-i Metropolitan Museum of Art-nak (Itsz.: 17.190.2084 és 17.190.2083, J. Pierpont Morgan ajándéka,1917); a 22. ábráért a torontoiRoyal Ontario Museum-nak; a 6. és 7. ábrákért Détshy Mihálynak és Vladár Ágnesnek tartozom köszönettel.
