Folia archeologica 22.

Gervers-Molnár Vera: A sárospataki bokályos ház

204 GER VERS-MOLN

ÁR VERA Hogy vajon Iznik hanyatlása egyúttal más városok csempekészítésének a hanyatlását is magával hozta-e, vagy esetleg éppen fellendülésüket tette lehetővé, annak sem bizonyításához, sem cáfolásához egyelőre még nem áll rendelkezésünkre megfelelő anyag. Arra vannak adataink, hogy az izniki műhelyek virágzásával egyidőben Kütahjában és Konstantinápolyban is készítettek csempéket,

4

0 de ezeknek a műhelyeknek a működéséről és gyártmányairól alig tudunk valamit. A jelenlegi kutatás kütahjai vagy konstantinápolyi árut nem tud megkülönböztetni az iznikitől.

4

1 Tahsin Öz arra hívta fel a figyelmet, hogy a defterek árjegyzékei csak az Iznikben és Kütahjában készült csempéket illetik több figyelemmel, a konstantinápolyiakat soha, s ebből ő arra következtetett, hogy a csempekészítés Konstantinápolyban nem érhetett el különösebben magas fokot.

4

2 Ennek a meglehetősen merev álláspontnak némiképp ellentmondani látszik, hogy pl. 1550-15 5 7 között Szulejmán szultán mauzóleumához Konstantinápolyban készült csempéket használtak, míg az ugyanakkor készített mecsethez izniki árut hozattak,

4

3 mely inkább az izniki és a konstantinápolyi csempék egyenrangúságára látszik utalni; de mivel a mauzóleum XVI. sz. közepi csempéit ma már senki sem tudja megkülönböztetni a későbbiektől, túlságosan messze következtetést nem vonhatunk le belőle. A XVIII. sz. eleje az az időszak, amikorról először vannak biztos adataink a konstantinápolyi csempekészítő fazekasokról. 1724-ben Damad Ibrahim pasa, a nagy vezér, fazekasok nagyobb műhelyét alapította meg a Tekfur Szerájnál, mely egészen 1773-ig működött,

4

4 s amely műhelynek a készítményei már ismertek és eléggé jó minőségűek.Mintakincsükben és színezésükben a régebbi -XVI-XVII. sz.-i - darabokat utánozták, a pecsétviasz-vörös is ott szerepelt rajtuk tiszta ragyogással. Az izniki műhelyeknek és velük együtt a teljes török csempe készítésnek a XVII. sz. elején kezdődő hanyatlásáról és végül teljes megszűnéséről, majd aXVHI. sz. elején a konstantinápolyi fazekasok csempéinek szinte a semmiből való feltűnéséről alkotott kép nagyjából általánossá és szinte teljesen megdönthetetlenné vált a szakirodalomban. John Carswell

4

5 az első, aki az Athos hegyi kolostorok csempéit áttanulmányozva s azok néhány jól datált darabja alapján arra a következtetésre jutott, hogy az izniki műhelyek még a XVII. sz. második felére sem 4

0 Lane, A., The Ottoman pottery . . . 270-272. az ún. „Aranyszarv stílus". Evlia Cselebi megjegyzést tett a konstantinápolyi fazekasok negyedéről 1631-bcn és leírt négy olyan helyet Konstantinápoly közelében, ahol jó fazekas-agyagot lehetett találni: Oíto-Dorn, K. - Anbegger, R., i.m. 190-191. ; T., i. m. 29. ; Lane, A., Later Islamic pottery . . . 63-65. Kütahjáról. Kütahját 1669-1670-bcn Evlia Cselebi is megemlítette, de az izniki árut világhíresebbnek tartotta, mint a kütahjai kerámiát. 1

1 Migeon, G. - Sakisian, A., i.m. 128-129. Szerzők szerint az Aranyszarv öbölnél dolgozó fazekasok azokat a csempéket készítették, melyek spirálisok sokaságával vannak díszítve, s melyek az öböl környékén folytatott ásatások során nagy számban kerültek elő. Lane, A., The Ottoman pottery . . . 270-272. azonban rámutatott, hogy a spirál-díszes darabok Izníkben is megvoltak, s egyszerűen csak a nagyjából 1525 és 1550 közötti időszak anyagának egy csoportját jelentik. 4

2 Öz, T., i.m. 29. 4

3 Uo. 4

4 Latie, A., Later Islamic pottery . . . 56. 4

1 Carswell, J., Pottery and tiles on Mount Athos. Ars Orientális 6 (1966) 77-90.