Folia archeologica 22.
Gervers-Molnár Vera: A sárospataki bokályos ház
202 GER VERS-MOLNÁR VERA mény bóluszból nyerték, amit egészen vastagon hordtak fel a kívánt alapfelül ;tre, úgy, hogy az kidomborodott, s a törött felületek a pataki csempékhez hasonlóan mutatják, hogy a vörös festék a máz alatt is porózus és aránylag puha maradt. Abban a nagyon vékony, kivételesen stabil és tapadós izniki máznak is lehetett szerepe, hogy ezt a vöröst minden domborúsága ellenére sikerült a máz alatt égetni. A csoport motívumai kivétel nélkül növényi eredetűek. A teljesen csempékkel kirakott falakon a tulipánok, jácintok, rózsák, szegfűk, bimbós ágak és ciprusok sokasága az ívesen hajló fűrészfogas levelek között a kínai porcelán felhő-motívumaival és elvont formáival keveredve a török virágoskertek gazdagságát és színpompáját idézik szemünk elé. Egy motívum általában soha nem zárul be egyetlen csempe-kockán belül, hanem átáramlik kettő, négy, sőt sok esetben még több csempére is, s összefüggő folyamatosságával egységessé teszi a relatíve parányi darabokból kirakott falakat, s általuk a teljes építészeti belső teret (íj, 16, íj, 18. ábrák). Hasonló motívumok már az előző periódus anyagán is megjelentek. A ,,Damascus-csoport" színskálájában is sokban rokon a „rhodosi áru"-val, a pecsétviasz vörös kivételével megtaláljuk késői csempéin mindazokat a színeket, melyek a „Rhodos-csoport" darabjain is feltűnnek. A XVI. sz. második felében a török falburkoló csempék stílusban és minőségben egy- az előzőekben soha nem ismert magas fokot értek el a „Rhodos-csoport"tal. Ekkor váltak a csempék először az izniki kerámiaműhelyek legfontosabb árucikkeivé; a korábbi évtizedekben a hangsúly mindig a festett edényeken volt. A csempék megújulását és gazdagságát a birodalom megerősödése és virágzása, s a mindezzel járó ragyogó építészeti fejlődés okozta és mozgatta. Evlia Cselebi leírásából tudjuk, hogy I. Ahmed szultán idejében (1603-1617) 300 fazekas kemence volt üzemben Iznikben. 3 4 A csempék motívumaira vonatkozó terveket a konstantinápolyi udvarhoz tartozó 45 festő és rajzoló készítette, s ők voltak azok, akik egyegy új épület belsejében a csempék falra való felrakásánál is tanácsokat adtak. Ha a szultán úgy kívánta, az izniki fazekasok senkinek sem adhatták el áruikat, mielőtt az udvar szükségletét ki nem elégítették. 3 5 A csoport első csempéi - s valóban, izniki csempék első ízben egy nagy fontosságú épületen - azon a mecseten tűnnek fel, melyetMimár Szinán épített 1550 és 1557 között Szulejmán szultánnak. 3 0 A művészi szinvonal, a motívumok rajza és kompozíciója s a színek kvalitása egységesen magas maradt egészen a XVII. sz. elejéig, ahogy azt általában a kérdéssel foglalkozó minden kutató leszögezi. Arthur Lane szerint a konstantinápolyi Kék Mecset, melyet I. Ahmed szultán építtetett 1609 és 1617 között, az utolsó emlék, ahol még a vörös szín is utoljára régi fényében ragyog. 3 7 Közvetlenül utána nagy és rohamos hanyatlás következett be, melynek talán az volt az oka, hogy a XVII. sz. 20-as éveitől kezdődően sokkal kevesebb nagy építkezés folyt Konstantinápolyban. 1639-ben a Baghdad Kioszkban és 1641ben a Topkapu Szeráj Circumcisio termében már csak régebbi, a XVI. sz. közepe 3 4 Otto-Dorn, K., Das islamische Isnik . . . XII. fejezet: Quellen zur osmanischen Keramik. Beitrag von R. Anhegger. 129, no. 44. 3 5 Ö^, T., i.m. 20-25. 3 6 Lane, A., The Ottoman pottery . . . 275. 3 7 Uo. 277.
