Folia archeologica 22.

Cs. Sós Ágnes - Parádi Nándor: A csátaljai Árpád-kori temető és település

132 PARÄDI NÄNDOR keskenyebb vagy szélesebb közzel vízszintesen bekarcolt vonal látszik (8. ábra 11, 18., 10. ábra 7-9., n. ábra /, 9., 12. ábra). A legtöbb cserépedényen fogaskerékkel benyomott díszítést találunk (8. ábra i-ß, j—10, 16-17., 9. ábra 1-2, /-7, 9, 1214., 10. ábra I., a. ábra 2-j, 11, 14). A cserépfazekak nagy részénél az edény testét fogaskerékkel csigavonalban sűrűn benyomott minta díszíti. Ezt a díszítésmódot csak a kerámia-leletanyag halvány barnásvörös színű, homokkal soványított agyagból készült edényein találjuk meg. Legtöbbjének egyszerű, kihajló, kissé megvastagodó és kissé lekerekített szélű pereme van. Az egyik töredéket kívülről egysoros hornyolat tagolja (9. ábra 2), a másik kívülről széles sávban vastagodó peremén két sekély hornyolat és felső szélén fogaskerekes minta látszik (9. ábra iß). A cserépedény-töredékeken látható benyomott fogaskerekes mintát részletesen megvizsgálva kiderült, hogy a cserépfazekakon legalább hatféle mintát (pontosabban hat különböző fogaskerékkel benyomott mintát) használtak. Ehhez hozzá kell számítanunk a cserépüst- és az üstalakú edény-töredéken látható, az előbbiektől eltérő fogaskerekes mintát is. Néhány töredékről ezeknek az edényeknek díszítő rendszere olvasható le: A fenék alsó részét aránylag sűrűn csigavonalas bekarcolás díszítette, s az edény hasa alatti részétől kezdve nagyjából ugyanolyan sűrűségű benyomott fogaskerekes mintával folytatódott (9. ábra /-7, 9). Árpád-kori ásatásaink leletanyagában a fogaskerékkel benyomott díszítés aránylag ritkán fordul elő.

2

0 Pontosabb korhatározásukra vonatkozóan kevés adattal rendelkezünk. Az andornaktályai, pénzekkel keltezett kis cserépfazék, amelyben Kálmán király (1095-1116) pénzei voltak a legkésőbbiek,

2

7 arra utal, hogy aXI. század második felében - a XII. század elején fogaskerekes mintával díszített edényeket már készítettek, de bizonyosra vehetjük, hogy az egész XII. század folyamán használatban voltak.

2

8 A vágotthegyi településen előkerült töredékek arra utalnak, hogy itt az átlagosnál sokkal több ilyen díszítésű edényt használtak.

2

9 A töredékek legnagyobb részének azonos anyaga, színe azt látszik megerősíteni, hogy ezek a cserépedények egy helyen készültek. A cserépedények falába benyomott különböző fogaskerekes minta kétségtelenül arra utal, hogy több fogaskerekes mintázót használtak, de könnyen lehetséges az is, hogy nem egyetlen, hanem több fazekas készítette ezeket az edényeket. A hasonló anyagú, színű és díszítésű cserépüst-töredékből pedig (11. ábra 14) arra következtethetünk, hogy nemcsak cserépfazekakat, hanem cserépüstöket is készítettek. A kerámia leletanyagon kívül a III. ház betöltésében egy vas sarkantyút (9. ábra 11), a 8. kutatóárokban előkerült kemence omladékában egy nagyobb méretű trapéz alakú vascsatot találtak (10. ábra 17). A csat hosszúkás pecekje szórvány2

6 Hiteles Árpád-kori faluásatásaink közül Tiszalök-Rázomon került elő fogaskerekes mintával díszített cserépfazék és töredékek. Méri I., Arch. Ért. 79 (1952) 62., XVII. t. 1. 2

7 Parádi N., Arch. Ért. 90 (1963) 207, 223, 242., 1. kép 3., 14. kép 4, 4a; Kevéssel korábbi időre utal a halimbaí temető edényanyaga. Ez a díszítés csak a XI. század második felére - a XII. század elejére keltezett sírokból előkerült edényeken fordult elő. Török Gy., Die Bewohner von Halimba ím 10. und 11. Jahrhundert. AH 39. (Bp. 1962) 96. 2

8 Parddi N., Arch. Ért. 96 (1963) 227-228. 2

9 Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük, hogy fogaskerekes mintával díszített töredékek a vágotthegyi település mindegyik feltárt részletéből kerültek elő, ami egyben arra utal, hogy a település egész lakossága használta azokat.