Folia archeologica 21.
B. Bónis Éva: A brigetioi sávos kerámia
82 В. BÓNIS ÉVA anyagában 5 1 gyakori márványozott kerámia esetében a rajnai-dunai kölcsönhatások sokkal inkább számításba jöhetnek mint a sávos kerámia eredetének keresésekor. A finomabb márványozott kerámiában látja E. Ettlinger a keleti tartományok, Vindonissa és a közép-dunai táborok között a legiok mozgásával összefüggésbe hozható kapcsolatokat. 5 2 A Rajna vidéken megtaláljuk a közös késő LT ősformára visszavezethető tojás alakú fazék formáit, 3 3 de rendszerint szürke kidolgozásban és nem vörös-sávos változatban. Mint láttuk, a brigetioi sávos kerámia finomabb technikával kidolgozott előzményeit Poetovio környékén találjuk. A brigetioi canabae lakosságában főleg a délnyugat-pannóniai elemet s kevés őslakos jelenlétét mutatta ki Barkóczi L. és Mócsy A. 5 4 Feltételezhetjük, hogy a sávos kerámia kedvelése a dél-pannóniai kapcsolatokkal van összefüggésben. Feltűnő azonban, hogy a bemutatott sávos kerámia, mely a kelta fazekashagyományokat ennyire szembetűnően mutatja, Brigetioban csak a II. század közepén éri el virágkorát. Ezzel párhuzamos jelenség látható a nyugati provinciákban a késő LT hagyományokat mutató vörösre festett áru (főleg félgömb alakú tálak) 5 5 és az ún. belga áruk esetében. E. Ettlinger rámutatott, hogy itt nem a kelta fazekasság renaissance-áról van szó, hanem a folyamatos fejlődés egyes szakaszairól. 5 6 Mindamellett, hogy Brigetio - kelta neve ellenére - őslakos előzménnyel nem bir, számolnunk kell a környék őslakosságával. Ügy látjuk, hogy a fejlődésnek lendülő, felszaporodott létszámú Brigetio kerámiai igényeinek ellátására nem volt elegendő a legiohoz tartozó kézműves létszám, hanem a környék kelta hagyományokkal átitatott fazekasait is be kellett vonni a termelésbe. Amíg a valamivel korábban termelő kurucdombi fazekastelepen sem korai sem későbbi fázisában bennszülött fazekastechnikát mutató edényeket nem találtak, az ugyancsak a katonavároshoz tartozó Gerhát fazekastelep gyártmányai elválaszthatatlanok az őslakos hagyományoktól. Találóan foglalja össze Póczy K. a provinciális kerámiakészítés jellemző sajátosságát, hogy a római típusáru fokozódó produkciójával a helyi elemek egyre inkább érvényre jutnak. 5 7 Míg a vörös sávos díszítés, a fül nélküli korsók és a tojás alakú edényformák az őslakos hagyományok legjellemzőbb képviselői, a vörös sávokat díszítő karcolt fogas dísz jellegzetesen provinciális római technika. A fogas díszes koszorúk, melyek a római terra sigillata jellegzetes díszei, a provinciális gyártás jellemzői a „pannóniai szürke" tálakon és a nyugati provinciák „belga" edényein egyaránt. A bemutatott vörös sávos edények adatai : 4. ábra 8. = 8. ábra 1. Tojás alakú fazék, vízszintes bordázott peremmel. Finoman iszapolt sárga alap, peremszéltől a has közepéig élénkvörös, kissé fényes festéssel, melyet vízszintes csíkok szakítanak meg. Vállon fogas díszes zóna. M: 20 cm, Szá: 10,2 cm, Tá: 6,8 cm. Ltsz.: 4.1946.5. Lh. : Brigetio, Sörházkerti temető. Radnóti A. - Barkóczi L. ásatása. Szórvány. 5 1 Anyaga a Magyar Nemzeti Múzeumban. Feldolgozás alatt. Említi: Barkóczi L., AntH 3 (1949) 68.; Sz- Póczy Acta Arch. Hung. 11 (1959) 156. 5 2 Ettlinger E.-Simonett, Ch., Römische Keramik aus dem Schutthügel von Vindonissa. (Basel 1952) 59-65. 5 3 Gose, E., Gefäßtypen der römischen Keramik im Rheinland. Beiheft 1. der Bonner Jahrbücher. (Köln 1950) 44., XIII. t. 191. 5 4 Mócsy Л., Die Bevölkerung ... 58.; Barkóczi L., FA 18 (1966/67) 80. 5 5 Ettlinger , E.-Simonett, Chr., i. m. 8. 5 6 Uo. 6 1 S z- Póczy K-, Acta Arch. Hung. 11 (1959) 156.
