Folia archeologica 21.

B. Bónis Éva: A brigetioi sávos kerámia

8

2 В. BÓNIS ÉVA nyire fogas dísszel borítva.

3

1 A vízszintes peremű, tojás alakú fazék is számos változatban előfordul itt.

3

2 A vörös sávos edények a Flaviusok korában Poetovio vidékén már elterjedtek.

3

3 Nyugat-Pannóniában korai sírmezőben Savariában került elő sávos, fül nélküli korsó.

3

4 Az I. század végi és II. századi halomsírok anyagában a Fertő-tó környéki csoportban főleg a fazék alakú festett sávos edények a gyakorik.

3

5 A tojás alakú edények különböző változatai tűnnek fel a Poetovio-környéki,

3

6 mezőszilasi

3

7 és felsőcikolai halomsírokban

3

8 (n. ábra 2). Ugyanebből a korszakból ismerünk sávos edényeket a Fejér megyei mányi

39 és pázmándi (11. ábra 1) temetőkből, valamint a dél-pannóniai kékesdi temetőből.

40 Telepen előfordul Gorsiumban

4

1 és a bicsérdi fazekastelep anyagában.

4

2 A festett sávos edények későbbi, főleg hullámdíszes változatai, fül nélküli és kétfülű korsók а II. század végéről és a III. század elejéről Vindobonából ismertek.

4

3 Viszonylag kevés példányban fordul elő a sávos kerámia Aquincumban,

4

4 szinte alig Vetus Salinán.

4

5 A háromfülű sávos edény felbukkan Intercisaban,

4

6 de ezt a kerámiafajtát csak szórványosan találták meg itt.

4

7 Mint a fentiekből kitűnik, a sávos pannóniai kerámia legkorábban Dél- és Nyugat-Pannóniában otthonos, fel-feltűnik a provincia belsejében s ritka a kelet-pannóniai limes mentén. A sávos kerámia legnagyobb virágzását tehát Brigetioban a II. században, különösen a század második felében és a III. század elején érte el. Feltűnő azonban, hogy a főbb formák a késő LT fazekas hagyományokat mutatják, különösen a fül nélküli korsó és a tojás alakú fazék.

4

8 Brigetioban nem volt őslakos település,

49 megállapítható, hogy ezen edényformák nem helyben fejlődtek ki. Nem tételezzük fel azonban, hogy a brigetioi sávos kerámiát a valaha Vindonissaban, vagy környékén állomásozott legiok

5

0 hozták volna magukkal, mert ez az edénytípus nem is fordul elő Vindonissaban. A korábban megindult kurucdombi fazekastelep 3

1 Bonis É., Die kaiserzeitliche Keramik von Pannonién. DissPann II: 20. (Bp. 1942) 14 sk., XIV-XV. t., XXXVIII. t. 14-15. 3

2 Uo. XI-XIII. t., XXXVIII. t. 5, 6, 16. 3

3 Uo. 3

4 Mócsy A., Arch. Ért. 81 (1954) 170, 178., 38. kép 1. 3

5 Bonis É., i. m. 14., XII. t. 7-10., XIII. t. I, 2, 5. 3

6 Pahic

, S., Anticne gomile v Slovenskih Goricah. Casopis za Zgodovino is Narodopisje I (1965) 62., II. t. 6.; Ua., Anticne gomile v Prekmurju. Arh. Vestnik 11-12 (1960-61) 109, 1

17., I. t. 2. ; B. Bonis É., FA 9 (1957) 71-72., 15. ábra 1. 3

7 Kiss A., Arch. Ért. 84 (1957) 46., 6. kép. 3

8 Ltsz.: 56.19.37. Pusztaszabolcs-Felsőcikola. Barkóczi L., Bónis É., Mócsy A. ásatása. Feldolgozás alatt. 3

9 F. Petres É., FA 17 (1965) 90., 25. ábra 1. 4

0 Sz- Burger A., Arch. Ért. 93 (1966) 260., 6. kép 1. 4

1Bánki Zs., Villa II. von Tác. IKMK C. IV-V. 6. sz. (Székesfehérvár 1965) 102-103., XXXII. t. 4, ti. 4

2 Barkóczi L., FA 8 (1956) 64 sk., 23. ábra 2, 7, 9. 4

3 Schörgendorfer, A., Die römerzeitliche Keramik der Ostalpenländer. (Brünn-MünchenWien 1942) 47, 48, 50, 65, 169., 35. t. 425., 36. t. 442., 45. t. 556. 1

1 Sz- Póczy К., Acta Arch. Hung. 7 (1956) 115.; В. Bónis E., AntH 1 (1947) 48., II. t. 6. 4

5 Barkóczi L.-B. Bonis É., Acta Arch. Hung. 4 (1954) 162., 22. kép 13. 4

6 Ltsz. : 51.1910.1. és 27.1903.16. 4

7 Sz- Póczy K., Intercisa II. 49. 4

8Megelőző irodalommal: S'z- Póczy Arch. Ért. 79 (1952) 105-107.; B. Bónis É., Die spätkeltische Siedlung Gellérthegy-Tabán in Budapest. АН 47. (Bp. 1969) 167-174. 4

9 Barkóczi L., AntH 3 (1949) 67 sk.; Mócsy A., Die Bevölkerung von Pannonién bis zu den Markomannenkriegen. (Bp. 1959) 54-58. 5

0 Sz- Póczy К., Acta Arch. Hung. 7 (1956) 115.