Folia archeologica 21.

B. Bónis Éva: A brigetioi sávos kerámia

74 В. BÓNIS ÉVA 1. Anyagunkban a vezérforma a fül nélküli, tölcsérszerűen kihajló peremű korsó (i. ábra 1-7). A Tussla anyagban az edény testét nem borítják fogas díszek. Legközelebbi párhuzamuk (6. ábra 1) egy földsírból került elő volutás mécsessel együtt.

7 Az edényt barnásvörös festés borítja, a csíkok 2-1-2 rendszerben szakítják meg a festett felületet. A mécsesen Herakles maszkot látunk, e mécstípus pannóniai használata Marcus Aurelius koráig terjed.

8 A hosszúkás, fül nélküli korsók Brigetioban díszesebb kivitelben is készültek. A vállán és hasán fogas dísszel díszített edény (5. ábra 1 = 7. ábra 3) az ún. Gerhát temetőből származik a 4. sz. hamvasztásos sírból." Kora a II. század második fele. Még fejlettebb díszítésű az a Fleissig gyűjteményből való edény (5. ábra 2 = 6. ábra 2), melyen a fogas díszek mellett hullámvonalak is láthatók.

1

0 Ez az edénytípus továbbra is használatban marad Brigetioban. Az ún. Sörházkerti temető 61. sz. hamvasztásos sírjából való köcsög (5. ábra 3 = 7. ábra 4) mellett talált üvegedény és a többi lelőkörülmény alapján a III. század második évtizedéből való.

1

1 Ugyanebből a temetőből a 109. sz. hamvasztásos sírból való egy szép narancsvörös festésű kis edény (7. ábra 2), mely a II. század végén, vagy a III. század elején került sírba.

1

2 2. A második jellegzetes forma, a ví^s^intespereműfa^ék (3. ábra 2 = 4. ábra 5) éppenúgy emlékeztet a késő LT edényekre, mint az első. A tojás alakú edény provinciális római változata vízszintes peremű, a perem vagy sima, vagy bordázott. Brigetioban igen kedvelt forma, számos változatban szerepel. A Tussla gyűjtemény darabján a vállon egy zónában fut a fogas dísz, ugyanilyen a Sörházkerti temető egyik szórványosan előkerült fazeka (4. ábra 8 = 8. ábra 1) és egy kisebb edény,

1

3 mely ugyancsak sírból való (4. ábra 9 = 8. ábra 3).

1

4 A helybeni gyártásra utal az a sírból való fazék is (4. ábra 10), melyen sötétebb folt keletkezett a kemencében való égetéskor.

1

5 A Gerhát temetőből a II. század második feléből ismerünk egy fazekat, melyen a vörös festésen egy zónában fogas díszek futnak körbe.

1

0 A Tata-brigetioi vízvezeték kiásásakor Paulovics I. hasonló, de nagyobb edényt talált (4. ábra 11).

1

7 Ugyancsak ő talált az ún. 2. számú sírmezőben a Castrum D-Ny-i sarkától D-re II. század végi és III. század eleji környezetben egy szűkebb nyakú, tojás alakú fazekat (4. ábra 12), melyen a fogas díszek mellett megjelenik a hullámvonal is.

1

8 Díszítésmódban hasonló, de kisebb az a fazék (4. ábra 13 = 8. ábra 4), melyet ugyancsak Paulovics ásott ki az ún. Járóka temető 3. sz. sírjából. A sírban ólom tükörkeret és Severus Alexander érme volt.

1

9 'Ltsz.: 2.1936.21. 8 Ivdnji D., Die pannonischen Lampen. DissPann II: 2. (Bp. 1935) 11,43., V. 69 Ltsz.: 6.1940.8. 1

0 Ltsz. : 2.1950.89. 1

1 Ltsz.: 2.1946.12.; Üveg: Barkóczi L., FA 19 (1968) 65., Kat. II. a-e. 1

2 Ltsz. : 2.1946.80. 1

3 Ltsz. : 4. 1946.5. 1

4 Ltsz.: 62.36.45. 1

5 Ltsz. : 62.36.40. 1

6 Ltsz. : 6.1950.53. 1

7 Ltsz. : 7.1928.16. 1

8 Ltsz. : 9.1928.29. 1

9 Ltsz.: 2.1931.88 a.; Paulovics /., Funde und Forschungen in Brigetio (Szőny). LA II. DissPann II: 11. (Bp. 1941) 162-163., XXVIII. t. 1.