Folia archeologica 21.

Párducz Mihály: Szkítakori lelet Szurdokpüspökiről

PÁRDUCZ MIHÁLY A köpű és a kúpos rész találkozásánál egymással szemben, nem egyenlő magasságban egy-egy szabálytalan kerek lyuk van (1-2. ábra). A köpű közepén 1,7 cm hosszú, 0,7 cm széles ovális nyílás látható, öntési hiba eredménye (2. ábra 1). A köpű vége fölött 2,2 (egy esetben 2,4) cm-el négy, szimmetrikusan elosztott, csúcsukkal felfelé fordított, mandula formájúra hajlított bordadísz van. Alsó félkörös részük sima, a többi rész durván haránt rovátkolt. Hosszuk 3, egy esetben 3,2 cm. A köpű végén haránt tagolt gyűrű látható. A köpű alja fölött kb. 0,8 cm-el, 0,7 cm átmérőjű lyuk mutatkozik (1. ábra 1). A lyukat egymással szemben egy-egy vízszintes bekarcolt vonalka érinti (metszi). A szurdokpüspöki póznavégdísz nem áll magában a hazai szkítakor leletei között. Sőt elmondhatjuk, hogy azok közé a tárgyak közé tartozik, amelynek hazai megfelelői már a múlt század végén felkeltették szakembereink érdeklődését. Hampel József két cikkében is foglalkozik a gernyeszegi, a somhídi, s egy ismeretlen, de magyarországi származású póznavégdísszel.

1 E cikkek egyikében bemutatja a bukaresti múzeum ide kapcsolható leleteit is. Keleti kapcsolataik már számára is nyilvánvalóak voltak. A Kárpát-medencében máig az alábbi lelőhelyekről ismerünk ilyen tárgyakat: I. Gernyestçeg (Gornesti). Egy példány.

2 2. Sombíd. Egy példány.

3 3. Zalamihályfa. Négy példány.

4 4. Gyöngyös. Hat példány.

5 5. y]s%ód. Egy példány.

6 6. Gyulafehérvár (Alba Iulia). Egy példány.

7 7. Nagytarcsa. Három példány.

8 8. Ismeretlen, de magyarországi lelőhely. Egy példány töredéke." 9. ismeretlen, de magyarországi lelőhely. Egy példány.

1

0 Eltérő formájú az eddigiektől. Kockaformájú, áttört díszű csörgő, a hegyén aránylag hosszú csőrű madáralak. Talán kacsát, vagy valamilyen gázló madarat ábrázol. 10. A felsoroltakhoz csatlakozik az itt szóban forgó Szurdokpüspöki. Az újabb magyar irodalom is foglalkozott e tárgytípussal. így Fettich Nándor a garcsinovói szkíta lelet feldolgozásakor említi a hazai póznavégdíszeket is. Rámutat a zalamihályfai példányok és a gernyeszegi póznadísz formai rokonságára : mind a két lelőhely példányai kúp alakú csörgővel rendelkeznek. Lényegesebb ennél azonban az a megállapítása, hogy a gernyeszegi póznavégdíszt Dél-Oroszországból behozott darabnak tekinti, míg a gyöngyösi és zalamihályfai példányok helyi utánzatok.

1

1 Bottyán Árpád is kiemeli, hogy az alföldi póznavégdíszek állatdíszei sematikusabb kivitelűek, mint az erdélyiek. Ebből arra következtet, hogy az alföldi példányok fiatalabbak.

1

2 A tárgytípus behatóbb elemzését nehézzé tette az a körülmény, hogy a Szovjetunió szkíta kultúrájának póznavégdíszeivel összefoglalóan a közelmúltig senki I Hampel/., Arch. Ért. 13(1893) 385-407.; Ua., EMU 4(1895) 1-26. - Hampel ]., Arch. Ért. 13(1893) 402-403., 23-24. ábrák. 3 Uo. 400., 21. ábra. 4 Darnay K., Arch. Ért. 21(1901) 369-372., 371. lapon levő ábrák. 5 Márton L., Arch. Ért. 28(1908) 37-54., I. t. 10-13., V. t. 1-2. I

I Bottyán A., Szkíták a magyar Alföldön. RF I: 1. (Bp. 1955) 52.; Párduc% M., FA 11(1959) 37-38. ' Bakay Kornélnak „A magyarországi szkíta csörgők és keleti kapcsolataik" c. ezt a leletet is ismertető cikke hamarosan megjelenik. 8 Párduc^ M., Acta Arch. Hung. 17(1966) 137-231., XXIV. t. z. 9 Hampel ]., Arch. Ért. 13(1893) 401., 22. ábra. 1

0 Ua., EMU 4(1895) 8., 8. ábra. 1

1 Fettich N., A garcsinovói szkíta lelet. AH 15. (Bp. 1934) 59. 1

2 Bottyán A., i. m. 52-53.