Folia archeologica 21.

Kovács Tibor: A hajdúbagosi bronzkori temető

36 KOVÁCS TIBOR mányi kultúráról. Bóna István a spirálbütykös edények kultúrájának egyik (ottomány-gyulavarsándi) csoportjaként tárgyalja.

1

6 D. Berciit ottományi kultúra néven fogja össze a névadó, illetve a gyulavarsándi (pécskai) kultúrát.

1

7 M. Gimbutas ugyanakkor a füzesabonyi, gyulavarsándi és ottományi kultúrát ottományi név alatt vonja össze.

1

8 Kalic% Nándor a Bodrogköz és a Berettyó vidék közötti területen jelöli meg az ottományi kultúra településterületének centrumát.

1

9 Az általa felsorolt, illetve a román kutatás által említett lelőhelyek nagyvonalakban megadják számunkra az ottományi kultúra eredeti szállásterületét.

2

0 Az így körülhatárolt terület délnyugati részén helyezkednek el a hajdúbagosi csoport lelőhelyei (6. ábra).

2

1 Ebből következik: az ottományi kultúra eredeti szállásterületének egy részét a kultúra késői szakaszában (Ottomány III)

2

2 a hajdúbagosi csoport birtokolta. Az elmondottak nagyjából területileg és időben megadják azt a keretet, amelyen belül meghatározható a hajdúbagosi csoport szerepe a Tiszavidék bronzkori történetében.

2

3 A Hajdúbagos-Daraboshegyen eddig felszínre került leletek önmagukban is fontos támpontokat adnak a temető belső kronológiájához. Kétségtelennek látszik, hogy a legrégibb temetkezések közé tartozik a 13. és a 19. sír (2. ábra 20-21, 4. ábra 1-2). Mindkettő urnájában négy nitszeges, trapéz formájú markolatlemezes bronz tőr került felszínre. Ezt a tőrtípust egyértelműen keltezik a koszideri típusú kincsleletekben levő példányok, míg a halomsíros kultúra nyugat-európai területén időben megelőzik a 2 illetve 3 nitszeges darabokat.

2

4 A 13. sír urnája hiányos, rajzát Zoltai nyomán közöljük. Ennek ellenére díszítése fontos adat számunkra, hiszen az edény vállát ugyanolyan benyomott nagy pontokból álló sor díszíti, mint a 19. sír urnájának nyakát és vállát. Ez a díszítés az ottományi kultúra középső szakaszának edényein is előfordul.

2

5 Hasonlóan a helyi ottományi lakosság kerámiaművességének jellegzetes díszítőeleme a karcolt, függőleges vonalköteg is.

2

6 1

6 Bóna I., Annales Univ. Bp. Sect. Historica 3(1961) 14-15. 1

7 Bercit/, D., Neue Forschungsergebnisse zur Vorgeschichte Rumäniens. Antiquitas 2 : 4. (Bonn 1966) 37.; Ua., Romania. Ancient Peoples and Places 57. (London 1967) 96. 1

8 Gimbutas

, M., Bronze Age Cultures in Central and Eastern Europe. (The Hague 1965) 200. 1

9 Ka/icz N., Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. AH 45. (Bp. 1968) 129, 181. 2

0 Roska M., Dolg. 6(1930) 163-.; Ua., Erdély régészeti repertóriuma. (Kolozsvár 1942) 215-218.; Nestor, J., Der Stand der Urgeschichtsforschung in Rumänien. BRGK 22(1932) 109—

no.; Popescu, D., Die frühe und mittlere Bronzezeit in Siebenbürgen. (Bucuresti 1944) 86-106. ; Ordentlich, I., i.m. ; Ua., Un depozit de vase de tip Otomani de la Valea lui Mihai. Studii si Comunicari 12(1965) 181-.; Székely, Z., Contribuée la cronologia epocii bronzului in Transilvania. SCIV 6(1955) 825—.; Ua., Cimitirul din epoca bronzului delà Pir. SCIV 17(1966) 126.; Popescu, D., Asupra inceputirilor epocii bronzului in Romänia. SCIV 17(1966) 569-570.; Horedt, K., Probleme der jüngerbronzezeitlich Keramik in Trassylvanien. AAC 9(1967) 15-. 2

1 A csoport déli szállásterületének határát esetleg módosíthatják Banner János és Bóna István, a gyulavarsándi kultúra Békés-Várdomb telepének feldolgozásából nyert eredményei. 2

2 Vö. Ordentlich, I., Poszelenija. . . 128-.; Horedt, K., i. m. 15-16. 2

3 A csoport értékelése kizárólag topográfiai megfigyelésekre és temetkezésekre épülhet, mert hitelesen feltárt, önálló telepet eddig nem ismerünk. 2

4 Bóna I., Acta Arch. Hung. 9(1958) 235.; Mo^solics A., Bronzefunde des Karpatenbekkens. (Bp. 1966) 56.; Kemencééi T., Acta Arch. Hung. 19(1967) 285.; Torbrügge, W., Bronzezeit in der Oberpfalz. (Kallmünz 1959) 66., 81. t. 2

5 Kalicz N., Arch. Ért. 87(1960) 6.; Ua., Frühbronzezeit... 181. - RétközberencsParomdomb. A közöletlen leletanyag tanulmányozásáért Kalicz Nándornak mondok köszönetet. 2

6 Ordentlich, I., Poszelenija . . . 132., 14. kép 2.; Ua., Un depozit . . . I. t. 5., II. t. 2,7. Mezőpeterd. Déri Múzeum, Debrecen. Ltsz. : 53.1933.1234.