Folia archeologica 21.

Temesváry Ferenc: A kisipari fegyvergyártás gazdaságtörténeti kérdései a XIX. században

212 temrsvár

y ferenc kében sokkal szigorúbban és pontosabban fenntartatott. A munkás rendes, egészséges étel, lakás és egyéb szükséglettel elláttatott, mi által szorgalmas munkálkodásra felbátoríttatott, míg ellenben most a munkás magára van hagyatva és aljas lebujokban tartózkodik, ahol élvezhetetlen ételt és italt kap és minden egyéb ápolástól meg van fosztva."

3

9 Ebből a rövid idézetből is kitűnik a kisipari munkás ság helyzete. Sokan megkísérelték az adott viszonyok között is a felemelkedést, az önállósulás valamilyen formáját, de ezek a törekvések a legtöbb esetben csődöt mondtak. A próbálkozások gyakori kudarca a puskaműves - lakatos szövetség egészen nyílt sajnálkozását és egyben tiltakozását váltotta ki, mivel „. . . tapasztalatuk azt mutatja, hogy olyan egyének, akik ezen iparágat meg nem tanulván önállóak lesznek, rövid idő után tönkre jutnak . . ,"

4

0 A mesterek az iparszabadság elismerése mellett az alapgondolatot kárhoztatták, és ennek tulajdonították az iparág teljes tönkremenetelét. „A lakatos és rokonüzemek száma egyre emelkedett - állapították meg a szakértők - de virágzásuk tekintetében az iparszabadság uralma alatt részben szenvedtek éspedig, úgy hogy sok munkaadó létele biztosítása végett kénytelen volt üzletével felhagyni és mint munkás különféle műhelyekbe lépni . . ,"

4

1 így egy kicsit érthető Szabóky Adolf iparlajstroma, mely szerint Budapesten 10 fegyverműves működik, ami egyben azt is jelenti, hogy száz év alatt ebben az iparágban az iparosok számaránya megközelítőleg azonos szinten mozgott.

4

2 A Kamara 1878. évi jelentése lényegében a korábbi évek gondolatmenetét viszi tovább.

4

3 Az általános hanyatlást a kereslet csökkenésével, Belgium versenyével magyarázzák. Ezek a fegyverek olcsók. A Magyarországon alkalmazott segédek külföldiek, munkabérük magas és így az általuk készített „fényűzési fegyverek" csak kevesek számára elérhetők. „Mindemellett a fényűzési fegyverek gyártása Magyarországon is jó hírnévnek örvend s gyártmányai minőség tekintetében nemcsak Ausztriával, de külfölddel is bátran kiállhatják a versenyt."

4

4 A nyolcvanas évek elején a termelés kissé emelkedett, a hazai piacon az áru értékesítésével nem voltak bajok. Több gondot okoztak viszont a déli piacok, mert a legkisebb zavargások alkalmával már betiltották a szállításokat, viszont a kevésbé óvatos Franciaország és Anglia, kihasználva a helyzetet, egyre nagyobb tért hódított közvetlen szomszédságunkban.

4

5 A válság utáni pillanatnyi javulás nem volt mélyreható. Már 1880-ban kénytelenek megállapítani, hogy „a fémipar az általa kiállított tanulók számát tekintve évek óta a leghatalmasabb iparágnak tűnik fel. . . Sajnálatos azonban, hogy az ezüstművesek, ércnyomók, kardművesek és puskaművesek stb. egészen eltűn3

9 A budapesti egyesült lakatos, puskamüves, sarkantyús stb. szövetség megállapításai a hazai iparra vonatkozóan. Mudrony S., Iparpolitikia tanulmányok. (Bp. 1877) 233. 4

0 Uo. 1

1 Uo. 4

2 Szabóky A., Budapest iparosai 1877-ben. (Bp. 1877) 51. Megjegyezzük, hogy közülük Kiszela Károly 1883-ban már mint puskagyáros szerepel. Ebben az időben találkozunk a pesti kiállításokon Kobza Károly nevével is, jóllehet ő pozsonyi mester, aki műhelyét 1856-ban alapította, és négy munkással dolgozott. 1864-ben díszokmányt kapott golyós és sörétes fegyvereiért. 4

3 A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1878. évi jelentése. (Bp. 1879) 187-188. 1

1 Seenger F., Hordható fegyverek, vadászkészülékek. Hivatalos jelentés a Párizsban 1878ban tartott egyetemes kiállításról. II. (Bp. 1879) 88. 4

5 A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1878. évi jelentése. (Bp. 1879) 188.