Folia archeologica 21.
Patay Pál: A javarézkor néhány etnikai és időrendi kérdéséről
PATAY PÁL temetőkből csak néhány példányuk ismeretes (Hajdúszoboszló 3. és 6. sír, 35 Szentes-Kistőke 28. sír, 3 6 Magyarhomorog XLVI. sír. 3 7) Folytathatjuk az eltérő jelenségek felsorolását még azzal, hogy Kalicz N. szerint a Paszab-Tiszadob-Polgár-Tiszakeszi vonaltól É-ra fekvő javarézkori temetők kerámia-mellékleteinek sorában sajátos formák lépnek fel. 3 8 Vagyis azon a területen, amelyen Ny-K-i irányba tájoltan temettek. Sőt ezek éppen inkább ilyen tájolású sírokban fordulnak elő - már amennyiben a kérdéses sír esetében a tájolást megfigyelték. 3 9 Kalicz N. helyes megfigyelésével kapcsolatban azonban ismételten cáfolnunk kell azt a véleményét, hogy ezek a leletek már nem is a bodrogkeresztúri kultúra hagyatékát képezik, hanem a nyitraludányi (Ludanice) csoportét. A leletek összessége határozottan ez ellen szól. A kérdéses területen mindössze a bodrogkeresztúri kultúrának a többitől bizonyos tekintetben elkülönülő törzse élt (törzsei éltek). 4 0 Amikor annak a véleményünknek adunk kifejezést, hogy a bodrogkeresztúri kultúra temetőin belül tapasztalható eltérő tájolású rítusnak nem időrendi, hanem etnikai okai vannak, a leletekből levonható időrendi következtetésekre is ki kell térnünk. Ennek a vizsgálatára a legteljesebben feltárt temető, a polgárbasatanyai látszik a legalkalmasabbnak. Egyet azonban előre kell bocsátanunk. Bármennyire is egyetértünk Kutzián 1.-val abban, hogy a temető használata Ny-ról К felé haladt, a sírok elföldelésének sorrendjét illetően 4 1 megállapításaival szemben kétségeink vannak. Mégpedig túlságosan sablonosnak tűnik fel annak a leszögezése, hogy az egyes sorokban szigorúan D-ről É felé haladó sorrendben ásták a sírokat és egy új sort csak az előző felhagyását követően nyitottak. E kérdésben Kutzián I. figyelmen kívül hagyta az egyes sírok tájolását. így az általa meghúzott sorokban vegyesen fordulnak elő Ny-K-i és K-Ny-i tájolású sírok, azt a látszatot keltve, mintha az, hogy а II. periódus temetőrészének közepén öt K-Ny-i tájolású (-fi bolygatott gyermek-) sír történetesen egy kerek csoportot alkot, egyedül csak a véletlennek lenne tulajdonítható. 3 5 7-oltai JL., i. m. 47-48. 3 0 Patay P., Arch. Ért. 1943. 32, 33., IV. t. 3. 3 7 Ua., MFMÉ 1964-65. 17-18. 3 8 Kalicz N., i. m. 15. 3 a Harangos csöves talpú tálak a bodrogkeresztúri kultúra Ny-K-i tájolású sírjaiból: Emőd 2. (Patay P., A bodrogkeresztúri . . . 20., X. t. 4.); Polgár-Basatanya 121. úgyszintén az átmeneti jellegű 69. (B. Kutzián I., The Copper . . . CVIII. t. 2., ill. LXXIX. t. 4.). K-Ny-i tájolású sírból: Tiszavalk 40. (Tiszavalkon a 46. Ny-K-i tájolású sírban olyan csöves talpú tál volt, amelynek tál- és talprésze között egy erős borda fut körbe. Talán a harangos csöves talpak csökevényének tulajdoníthatjuk ezt a szokatlan formát.) Négyszögletes, négylábú, karélyos peremű edények Ny-K-i tájolású sírból : Polgár-Basatanya 15. és 118. (B. Kutzián I., The Copper ... 58, 197.). Meg nem figyelt tájolású sírból: Tiszakeszi 21. (Patay P., HOMÉ 1(1957) IV. t. }.), Paszab-Zádó 3. (Patay P., A bodrogkeresztúri . . . XXVI. t. il.). Behúzott peremű tálak Ny-K-i tájolású sírból: Mónosbél (Patay P., A bodrogkeresztúri . . . 58., XXIII. t. 10.). K-Ny-i tájolású sírból: Érd A. (uo. 21., XI. t. 10).Meg nem figyelt tájolású sírból: Nyárlőrinc (uo. 61., 13. kép 1.). Egyéb példányok előfordulását lásd: Kalicz N., i. m. 6-15. 4 0 Uo. 16-17. _ Egyébként ezt a kérdést részletesen megtárgyaltam: Patay P., Beziehungen . . . 318-320 4 1 В. Kutzián I., The Copper . . . 229-230.
