Folia archeologica 21.
Cennerné Wilhelmb Gizella: Zrínyi Péter arcképei
zrínyi péter l8l hogy hazai megrendelésre készült műtárggyal állunk szemben, melynek az volt a célja, hogy a múlt e szomorú eseményét tanulságként elevenítse fel a szemlélő előtt. Figyelembe véve a festmény származási helyét, ezen nem csodálkozhatunk, mert a Wesselényi összeesküvés vezérei közül sokan menekültek Erdélybe, amelv ekkor még szemben állott a Habsburgokkal s támogatta a bújdosók politikai szövetségkeresését és katonai akcióit. 3 4 Irodalomból még egy hasonló célzattal készült emlékről van tudomásunk Szirmay V. István pazdicsi (Zemplén m.) kastélyában. 3 5 A megrendelő az 1680-as években többször viselt fontos szerepet a Thökölyvel folytatott békealkudozásoknál s egyszer a bécsi udvar hosszabb ideig fogva is tartotta emiatt. 3 6 1701-ben Rákóczival együtt fogták el s vitték Bécsújhelyre. A fejedelem szökése után terhelő adatok hiányában, felmentették, de Bécsbe internálták. 3 7 A Wesselényi összeesküvés mellett az 1687-es eperjesi vértörvényszéket is megfesttette egy onnan származó Metzner nevű festővel. 38 Ez a témaválasztás a Habsburg uralom rémtetteinek tudatos, propagatív megjelenítésére utal. Ez lehetett az életrehívója annak a festménysorozatnak is, amelyet az ítéletről és a kivégzésekről készült hivatalos kiadvány illusztrációiról másoltak. 3' J Zrínyi Péterről a XVIII. századból, érthető módon, csupán egy olajfestésű ábrázolás ismeretes (Katalógus XIII.), az is fivérének, Miklósnak, egy a XVII. század 70-es éveiben könyvben megjelent portréja nyomán keletkezett, talán éppen a rögtön szembetűnő hasonlatosság elkerülésére. Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc mint horvát nemzeti hősök és a horvát nyelvű irodalom korai művelői, a múlt század második felében kerültek ismét előtérbe. A személyük iránti érdeklődést a Widemann- és a Toorenvliet-Meyssensféle metszet-portré nyomán Zágrábban és Bécsben készült litográfiák elégítették ki. 4 0 A XIX. századi magyar festészetben a Habsburg-ellenes hagyományokat magas művészi szinten következetesen képviselő Madarász Viktor pedig szuggesztív kompozícióban örökítette meg a két elítélt utolsó reggelét. 3 4 Magyarország története 1526-1790. Szerk.: H. Balázs É.-Makkai L. (Bp. 1962) 308-311. 3 5 Sz 13 (1879) 360. 3 6 Nagy I., Magyarország családai. X. (Pest 1863) 744. 3 7 Acsády I., Magyarország története I. Lipót és I. József korában. (Bp. 1898) 544. 3 8 Garas K., Magyarországi festészet a XVII. században. (Bp. 1953) 69. 3 9 Rô^sa Gy., Szabad Művészet 5 (1951) 340. 4 0 Reprodukciójukat lásd: Posljednji ... 51, 277, 283.
