Folia archeologica 21.
Fodor István: A sírszobrok kérdéséhez
124 fodor istván rok közt nincsenek a XI. sz. végénél korábbiak. 6 8 Ez a tény, valamint az endzsei és a kun szobrok tökéletes hasonlósága, amit már Fehér Géza megállapított, azt látszik igazolni, hogy az endzsei szobrot is a kunok állíthatták a XII-XIII. században. Ezt a feltevést a történeti tények is megerősítik. A XI. század végétől fokozódnak a bolgár területek felé irányuló kun támadások. 0 8 Később Kálóján bolgár cár (i 197-1207), akinek felesége kun nő volt, együtt harcolt a kunokkal Bizánc ellen. Nagy részük volt a kunoknak a trnovói bolgár birodalom megerősítésében is. Bulgária területén igen nagy számban telepedhettek meg kunok, amit a helynevek is bizonyítanak. 7 0 Valószínűnek tartjuk, hogy ezek az itt meghonosodott kunok jóidéig még pogány vallásúak maradtak, és az endzsei sírszobrokat is ők állították. (A balkáni kunok pogány temetkezését nagyszerűen írja le Joinville, Szent Lajos király történetírója. 7 1) Figyelembe kell vennünk azt a sokatmondó tényt is, hogy a szintén bolgár-törökök által lakott Közép-Volga vidéken egyetlen sírszobrot sem ismerünk. A magyarországi sírszobrok kérdéséhez visszatérve, a fentiek tanulságaként elmondhatjuk, hogy ha ilyen kőszobrok voltak is hazánkban, azokat minden bizonnyal az 1239-től beköltöző kunok állíthatták, 7 2 hiszen tudjuk, hogy hazánkba való beköltözésük után még hosszú ideig pogány vallásúak maradtak. 7 3 Ugyancsak közismert a kunok erős ragaszkodása régi vallásukhoz. Talán ezzel magyarázható, hogy ők őrizték meg legtovább az összes török nép közül a régi türkök temetkezési szokásait is. 7 4 A magyarországi kun kőemlékek közül egy sem maradt meg napjainkig, írott forrásainkban azonban előfordul a „Kun Kép" és „Jászkép" kifejezés, amellyel fából faragott emberalakot jelöltek. 7 5 Mivel ilyen fából készült „kamennaja babá"-kat ismerünk Dél-Oroszországból is, 7 6 feltételezhetjük, hogy ezek is hasonló jellegű emlékek voltak. 7 7 Egy 1724-es jegyzőkönyvben a „Kő Kun kép" kifejezés fordul elő, 7 8 ami azt jelenti, hogy ebben az időben állottak még kőből készült kun szobrok is. * 6 8 A néhány szobor korábbi keltezésére irányuló kísérletek nem vezettek eredményre. L. S^mimov, A. P., Kujtisevszkaja kamennaja baba. KSzIIMK 12 (1946) 43.; Fedorcv-Davidov, G.A., Kocsevniki ... 185. 15. j. 6 9Isztorija na Bälgarija. I. (Szófia 1954) 158.; Németh ]., BSz 222 (1931) 403. 7 0 Uo. 404. 7 1 Nagy G., i. m. 108. ; Eckhardt S., MNy 34 (1938) 242-244. ; Gyárfás I., A jász-kunok története. I. (Kecskemét 1870) 355. 7 2 Györffy I., A jász-kunok története. „A kunok 700 éves betelepedésének emlékére rendezett Jász-Kun Kongresszus." (Bp. 1939) 18-27. 7 3 Ua., Magyar nép - Magyar föld. (Bp. 1942) 31-45. 7 4 Zjablin, L. P., i. m. 89. 7 5 Györffy I., Magyar nép ... 50-52. 7 6 Fedorov-Davidov, G.A., Kocsevniki . . . 166. 7 7 Györffy I., Magyar nép ... 52. 7 8 Közli: Bendefy L., A magyarság és Középkelet. (Bp. 1945) 318.
