Folia archeologica 21.

Fodor István: A sírszobrok kérdéséhez

122 fodor istván 7. ábra Sokáig vitatták, hogy melyik nép állíthatta ősei tiszteletére ezeket a szobrokat a délorosz sztyeppéken. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy az, amely a XI. század körül Kazahsztánból hozta magával ezt a művészetet, s a Pontustól északra eső sztyeppés vidékeken fejlesztette azt tovább, egészen a XIII. századig. Ez a nép pedig minden kétséget kizáróan a kun volt. A kunok, akik a XI. századot megelőzően Kelet-Kazahsztán területén élhettek, a XI. sz. közepén átkeltek a Volgán, s az úzokat maguk előtt szorítva a század végére uralmukat az Al-Dunáig terjesztették ki.

5

4 Kelet-Európa sztyeppéinek éppen azon a részein találták a legtöbb sírszobrot, ahol nagyobb kun (vagy ahogy az orosz évkönyvek hívják őket: polovec) egységek éltek (a Szeverszkij Donyec és a Dnyeper alsó folyásának vidéke).

5

5 A kunok nyelvében volt szó is, a ,,sin", amely a sírszobrokat jelentette.

56 A kun szobrokról az írott források is említést tesznek. Rubruk útijelentésében így ír erről: „A kunok nagy halmot emelnek a megboldogult felett és szobrot állítanak neki, mely Keletnek néz és köldöke előtt serleget tart a kezében."

57 A kunoknak a sírszobrok iránti nagy tiszteletéről ír a XII. századi azerbajdzsán költő, Nizami is.

5

8 Érdekes jelenség, hogy míg a keleti türk szobrok szinte kivétel nélkül férfiakat ábrázolnak, addig a kun sírszobrok közt nagyon sok a női ábrázolás (a korai kun szobroknak mintegy 70 % -a).

5

9 Ebből arra következtethetünk, hogy a kunok 5

4 Németh Gy., Sz 76 (1942) 166.; Györffy Gy., AntH 2 (1948) 158.; Fedorov-Davidov, G. A., Kurgani, idoli . .. 38. 5

5 Ua , Kocsevniki . . 188. 5

6 Codex Cumanicus. Kuun Géza kiadása. (Bp. 1880) 222., 295 ; Barthold, V. V., i. m. 380. 5

7 Györffy Gy., Napkelet felfedezése. (Bp. 1965) 131. 5

8 Nizami, Iszkander-name. (Baku 1940) 315-318. 5

9 Fedorov-Davidov, G.A., Kurgai, idoli ... 39.