Folia archeologica 21.

Fodor István: A sírszobrok kérdéséhez

A SÍRSZOBROK KÉRDÉSÉHEZ Az Altáj hegységtől az Al-Dunáig húzódó óriási területen szétszórtan található tekintélyes számú sírszobornak

1 igen nagy irodalma van. Az ezeket ismertető leírásoknak, etnikai hovatartozásukra, jelentésükre vonatkozó elméleteknek puszta felsorolása is íveket töltene meg. Ezúttal csupán azt a kérdést igyekszünk megvilágítani, hogy állíthattak-e hazánkban a honfoglalást követően ilyen, kezükben csészét tartó kőszobrokat, mint ahogy azt a magyar tudományos irodalomban jónéhányan feltételezték. A múlt század közepén Jerney János dél-oroszországi utazása alatt gondosan szemügyre vette ezeket a csészetartó szobrokat és pontos megfigyeléseit utazásai naplójában rögzítette,

2 ezért őt a kérdés szakszerű tanulmányozása egyik úttörőjeként tarthatjuk nyilván. Mint a magyarság emlékeinek lelkes kutatója, természetes, hogy magyar emlékeknek tartja ezeket.

3 Ö gyűjtötte egybe először azokat az okleveles adatokat, melyek „bálványkő"-ről tesznek említést (1158, 1265, 1267), megjegyezvén, hogy „szentek szobrait s keresztények emlékeit soha nem nevezték őseink bálványnak".

4 Egészen másként vélekedik e szobrok etnikai hovatartozását illetően Henszelmann Imre; ő a délorosz sírszobrokat a gótok hagyatékának tartja.

5 Ennek a nézetnek kitűnő bírálatát adja Nagy Géza, rámutatva, hogy ilyen szobrokat találunk a Volga tájékán, Szibériában az Altájig, ahol soha nem jártak gótok.

6 Kézai tudósításával kapcsolatban, hogy ti. a tárnokvölgyi ütközetben elesett Keve hun kapitányt „. . . az országút mellett, hol kőbálvány van felállítva, scytha módon ünnepélyesen eltemették . . ,"

7 megjegyzi, hogy itt nem Etele-kori hunokról van szó, hanem „. . . olyan hunn - vagy kun-fajta népségről, mely a honfoglaló magyaroknak képezte egyik alkotó elemét".

8 Pósta Béla is közöl sírszobrokat Oroszországból.

9 Legutóbb László Gyula is felvetette 1 Az oroszok „kamennaja baba"-nak, kőősnek nevezik őket. Ez az elnevezés terjedt el leginkább a tudományos irodalomban is. [„Kameny" -oroszul: kő; „baba" - törökül: apa, ösTehát úgy véljük, hogy a „baba" nem az orosz asszony jelentésű, hanem a török apa, ős jelentésű szóból származik. Lásd: Fedorov-Davidov, G.A., Kurgani, idoli, moneti. (Moszkva 1968) 26. Ugyanígy fordítja a kifejezést Fehér G. is: A bolgár-törökök szerepe és műveltsége. (Bp. 1940) 32.] -Jerney J. Keleti utazása a magyarok őshelyeinek kinyomozása végett. II. (Pest 1851). 3 Uo. 115-117. 4 Uo. I

оI. 5 Hensxjmann (I.) E., L'âge du fer. Étude sur l'art Gothique. (Bp. 1877) 17. 6 Nagy G., Arch. Ért. 13 (1893) 105-117. 'S^abo К., Magyarország történetének forrásai. III. füzet. (Pest 1862) 20. 8 Nagy G., i. m. 106. 9 Pósta В., Archäologische Studien auf russischen Boden. (Bp. 1905). 8 Folia Archaeologica 1970