Folia archeologica 20.

Török Gyula: Kétrétegű temetkezések a halimbai avar temetőben

96 TÖRÖK GYULA tathatunk arra, hogy népességváltozás kimutatása hol várható az embertani vizsgálatoktól. A Dunántúlt birtokba vevő avarok közé mintegy 30 év után egy új népcsoport költözött, amelyik feldúlta és kirabolta gazdag sírjaikat; majd ugyanott temetkezett tovább, figyelembe véve a kirabolt sírok helyét. Ez volt az első jelentősebb változás az avar koron belül (első feltöltődés új népelemmel). A következő változás 630 után történt, amikor valamelyik germán törzs töredékét magukba olvasztották. E néptöredék hozta a fogazott-fonatdíszes stílust,

24 amely még sokáig továbbélt a fonatos-oldalpántos lemezes övdíszítményekben (feltöltődés kisebb népelemmel). A 680 és 730 között eltelt időben, az előző szakaszokból ismert díszítőelemeket bátrabban alkalmazták a fémtárgyakon is. A tegezek csontfaragványairól ismert növényi díszítőelemeket

2

5 pl. ebben az időben vitték át a fém övveretek felületére is. Ez az átmeneti szakasz belső fejlődést tükröz. A középavar idők végén, amikor temetőnkben az új keleti kerámia

2

6 griffes ábrázolással együtt jelent meg, várható — az embertani anyag alapján is — az újabb kiegészülés közelkeleti és mongoloid elemekkel. Ekkor a türkös összetevő hozta a dinnyemag-divatot és az egvfülű „sárga kerámia" készítésének mesterségbeli fogásait, ugyanis a törékeny kerámiát - hosszú, nehéz úton - nagyobb mennyiségben nem szállíthatták. Nemcsak a régészeti anyag változása bizonyítja az új népelemekkel való feltöltődést, hanem új „későavar temetők" megnyitása is, különösen az avarok által eddig be nem telepített területeken, mint pl. az Ipoly folyó középső szakaszának (Zsély-Zelovce) vidékén, és a Kisalföld egyes részein (Érsekújvár-NovéZámky). A benépesítés természetesen az addigi avar területek lakosságának bevonásával történt, amit bizonyít a „későavar temetők" legrégibb sírjaiban található néhány korábbi övveret is. Temetőnk VIII. századi temetkezéseit összehasonlítva a IX. századiakkal, úgy tűnik, hogy Nagy Károly avarok felett aratott győzelmei alig érintették a Halimbán élt lakosságot. A temető anyaga alapján ugyanis a IX. század nem látszik olyan elnéptelenedettnek, mintha az avar kori lakosság a hadjárat alatt megsemmisült volna. Gondoljunk csak a győri nagy avar temetőre,

2

7 a Keszthely környéki népes temetőkre,

2

8 a dévényúj falui (Devins ká Nová Ves) temetőre,

2

9 az érsekújvári (Nővé Zámky)

3

0 a Tolna, Fejér és Baranya megyei temetőkre is. A későavar temetők anyagában sem találtuk meg azt a nagy változást, amely a lakosság jelentős kicserélődését bizonyította volna. 4 Fettich N., Arch. Ért. 43(1929) 68-110. 2

5 Lásd pl. a dunaújvárosi (Dunapentele) tegezmerevítő széles csontot, amelyet növényi elemekkel díszítettek. Fettich N., Dunapentelei avar sírleletek. AH 18. (Bp. 1926) III. t. 2. 2

6 Az avar kori „sárga kerámia" kérdésével legutóbb D. Bialeková foglalkozott: Zur Frage der Genesis der gelben Keramik aus der Zeit des zweiten awarischen Kaganats im Karpatenbecken. Symposium über die Problematik der Besiedlung des Karpatenbeckens im VlI-VIII. Jahrhundert. (Nitra 1966). - Az anyag teljes felgyűjtését és újra értékelését jelenleg Garam Éva végzi. 2

7 Fettich N., Győr a népvándorlás korában. (Győr 1940). 2

8 Kovrig I., Arch. Ért. 85(1958) 66-74. 2

8 Eisner, /., Devinská Nová Ves. (Bratislava 1952). 3

0 Cilinská, Z., Slawisch-awarisches Gräberfeld in Nővé Zámky. Arch. Slov. Fontes 7. (Bratislava 1966).